Eredetileg pilotkritikát szerettem volna írni a Homelandről, de időközben az egész évad lement, mire írni tudtam volna a sorozatról. A 2011/12-es sorozatos évad indulásakor sajnos nagyon sok rossz pilottal találkoztam. A sorozatok nagy része várós volt upfrontskor, de az első részeket látva már nem maradtam a folytatásra. A Homeland pilotja viszont kellemes meglepetés volt. A maga nemében érdekesebb volt, mint a többi bepróbált pilot és az a plusz is megvolt benne, ami leültetett a sorozat többi része elé.
Műfaját tekintve a Homeland egy összeesküvéses pszicho-thriller, amiből bizony nincs sok a sorozatos palettán. Egy afganisztáni küldetés során egy elzárt szobában találnak egy amerikai foglyot, Nicholas Brody őrmestert, aki egy 8 évvel korábbi bevetéskor tűnt el és akit mindenki halottnak hitt. Hazatérésekor a nemzet hősét látják benne, akit évekig kínoztak a terroristák. Egy CIA elemző viszont gyanakodni kezd, mert fülest kap, mely szerint egy amerikai hadifogoly átállt a terroristák oldalára. A kérdés az, vajon Brody őrmestert küldték-e vissza az Államokba egy támadás előkészítéséhez.
A pilot felütése gyors, utána viszont lelassul a tempó és lehetőség van a karakterek árnyalására. A pilotban csak ízelítőt kapunk a Claire Danes által alakított Carrie Mathisonból és a CIA többi tagjából (Saul, Estes), de az a kezdetektől fogva látszik, hogy nem egysíkú karakterekkel van dolgunk. Remekül vissza tudták adni az érzelmeket a hazatérő férj és felesége között. Abszolút hihetőnek és természetesnek hatottak Damian Lewis és Morena Baccarin reakciói.
A hetedik részig a CIA-s szál volt hangsúlyosabb, ami lehetőséget adott Carrie megismerésére. Ő egy maximalista nő, aki gyakorlatilag a munkájának él, de bipoláris zavarban szenved, amit csak gyógyszerekkel tud kezelni. Brody időközben próbál visszailleszkedni a családba, emellett a nyomozás is több szálon fut, ahogy fokozatosan kifejtik a pilotban beharangozott információkat. A hetedik epizód azonban sok szempontból fordulópont. Carrie és Brody kettesben töltik a hétvégét és egy elszólás következtében Carrie-nek ki kell terítenie a kártyáit Brody előtt. Sok információ kiderül (vagy éppen megerősítést nyer) kettejük beszélgetéséből, miközben a CIA-nál sorsdöntő nyomra bukkan a csoport. A nyolcadik résztől követően Brody és a fogsághoz kapcsolódó élmények kerülnek előtérbe. Ebből kirajzolódik küldetésének mozgatórugója, ami nem összeegyeztethető a családjával. Carrie fokozatosan eltávolodik Brodytól és a nyomozás kudarcainak következtében a betegsége is kiújul.
Nagyon szépen felvezették a 90 perces finálét, aminek az első fele volt erősebb. Damien Lewis brillírozott, hihetetlen érzelemgazdag volt a játéka a bunkeres jeleneteknél. Az érzelmek mellett szinte tapintani lehetett a feszültséget is. A jelenet közben ugyanúgy a torkában dobogott az ember szíve, mint a Shadow Line alatt. A bombás részig gyakorlatilag hibátlan volt az évad, az azt követő jelenetekkel viszont már nem voltam maradéktalanul elégedett. A kórházas zárójelenet csalódás, amit remélhetőleg sikerül majd feloldani a 2. évadban. A "nagy találkozás" rövidre sikerült, így nem tudtuk megismerni Tomot. A végkifejlettel ugyanakkor elégedett vagyok.
Az egész évad egy nagyon jól felépített és kibontott karakterdráma, amit a Terriers óta hiányoltam a képernyőről. Egyenletesen magas színvonalat nyújtott az évad, amit a színészek alakításai (Claire Danes, Damien Lewis és Mandy Patinkin) koronáztak meg. Nem tetszett minden jelenet, néhány kérdés is válasz nélkül maradt, de a második évad megalapozásához mindenképpen szükségesek.
Értékelés: 8.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése