2021. január 25., hétfő

Inside No. 9 - 5. évad

Elég régen volt írás erről a brit sorozatról, aminek a legfőbb oka az, hogy teljesen megfeledkeztem róla. Emlékeztem, hogy készült ötödik évad is ebből az antológiás sorozatból, de csak nemrég jutott eszembe, hogy elővegyem ezt a hat epizódot. 

Igen, ismételten 6 epizódot kaptunk és a 9-es számon kívül nincs összefüggés a részek között. Az epizódok hossza nem változott, mégis úgy éreztem ebben az évadban, hogy kezd kimerülni a sorozat. A nyitórész a focibírókkal nem volt rossz, a többi színvonala azonban elég hullámzó volt. Az első kiemelkedően jó epizód az 5x02 volt a halott anyuka szellemével. Maximálisan átjött belőle a darkos hangulat és a humor is működött benne. 

Ebben az évadban is volt karácsonyi rész, de a csattanó most elmaradt. Maga az epizód nem volt rossz,egy szép példázatot kaptunk a szeretet és a megbocsátás fontosságáról. Aztán jött a 4. rész a bűvésztrükkel, ami minden elemével kiérdemelte, hogy az évad kedvenc része legyen. Nem sok minden történt benne, de az remekül működött. Kétszer is megnéztem, hogy teljesen összeálljon a kép.

Az utolsó két epizód sem volt rossz, de nálam nem érték el a kívánt hatást. Annyira megszoktam már ennél a sorozatnál, hogy a legapróbb jelre is figyelni kell, hogy nagyon hamar rájöttem a csavarokra, így egyik rész zárása sem ért váratlanul. Valahogy elmaradt az átütő erő ebből az évadból, nem voltak olyan áll-leejtős momentumok, mint a korábbiakban. A sorozatot továbbra is kedvelem, de nem ez lesz belőle a kedvenc évadom. 

Értékelés: 7/10

2021. január 5., kedd

I see you - Látlak (2019)

A feleség hűtlensége beárnyékolja a Harper család életét. A férj, Greg nyomozó, aki egy fiatal fiú eltűnése ügyében nyomoz. Miközben a munkáját végzi, próbálja rendezni kapcsolatát a nejével. Jackie is mindent megtesz annak érdekében, hogy feledtesse a botlását, azonban úgy tűnik, hogy a bűntudata lassan az agyára megy, amikor szokatlan dolgokat kezd tapasztalni a házukban. Ám a furcsa jelenések egyre gyakoribbak lesznek, a megmagyarázhatatlan gonosz már Greg és Jackie fiát fenyegeti. 

A cím és az ismertető alapján egy semmitmondó filmnek gondoltam az I see yout, ami esetleg háttérzajnak elmegy. Ennek ellenére már az első jelenetével odaszegezett a képernyőhöz. Nem mondanám félelmetesnek, viszont a zenéjével nagyon nyomasztó hangulatot sikerült teremteni. Az embernek olyan érzése van, mintha valami nem lenne rendjén. 


Aztán persze minden elem a helyére kerül és a korábban furcsának tűnő dolgok egyszerre értelmet nyernek. Szépen adagolják a feszültséget és annak ellenére érdekesebb a film második fele, hogy már tudjuk a magyarázatot a kezdetben tapasztalt furcsaságokra. A film végére összeértek a szálak és egy olyan lezárást kaptunk, amivel én maximálisan meg vagyok elégedve. 


Pedig az elején még a szereplők sem voltak szimpatikusak (tipikus lázadó kamasz, hűtlensége miatt bűnbánó feleség, sikertelen rendőr férj), de a történet előrehaladtával jobban megismerjük őket és a motivációik is érthetőek lesznek. Jó példa arra ez a film, hogyan lehet kevés szereplővel és egy jól megírt forgatókönyvvel izgalmas filmet készíteni. Mindezt a helyszínek megvilágítása és a kameraállások is nagyban segítik. Abszolút látszik ezen a filmen, hogy nem a látványvilágra vagy a kapkodó akciókra fókuszáltak, hanem a lassú, átgondolt és fokozatos építkezésre. Még arra is figyeltek, hogy ne legyenek logikai buktatók. 


Összességében elég korrekt alkotás lett az I see you, az elmúlt évek filmterméséből mindenképpen kiemelkedő. 

Értékelés: 8.5/10


2020. december 31., csütörtök

Évösszegző 2020

 December 31-én ideje búcsút venni a 2020-as évtől. (A 2019-es év összegzése itt olvasható.)

- Gyorsan eltelt ez a könnyűnek nem nevezhető év, de érdemes rá visszatekinteni és összegyűjteni a legemlékezetesebb pillanatokat. Olyan volt ez az év, mint egy varázsló, aki az illúzióival elhiteti, hogy minden szép és tökéletes, majd ad egy olyan gyomrost, hogy a fal adja a másikat.

- Egészen márciusig úgy gondoltam, hogy a 2020-as év is ugyanolyan jó lesz, mint az előző volt. Tele voltam tervekkel és ötletekkel, kilátásban volt egy nyári angliai utazás, valamint szakmai és magánéleti sikerek. Aztán jött március 16-a, ami szerintem életem végéig emlékezetes dátum marad számomra. Tény, hogy 2019. decemberében már egyre több hírt lehetett olvasni a Kínában tomboló koronavírusról, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz az életünkre. A korábbi vírusok (H1N1, SARS, stb.) ugyanis vagy nem érték el Európát vagy pár hónap után már nem lehetett hallani felőlük. A Covid viszont teljesen más, mert gyorsan elért hozzánk és alapjaiban változtatta meg az életünket. Ez a videó nagyon jól visszaadja, milyen is volt az élet májusban januárhoz képest. 

- Elsőre ijesztő volt szembesülni az új helyzettel és azzal, hogy most senki nem tud útmutatást adni, neked kell rájönnöd, hogyan tudsz alkalmazkodni a bezártsághoz és a lakás falai közé szorult élethez. Márciusban még optimista voltam és nagyon bíztam abban, hogy gyorsan véget ér ez az állapot. Ez persze nem így lett, június közepéig maradtak a szigorú szabályok. Ősszel pedig szinte ugyanez megismétlődött és még most is tart, miközben ezt a bejegyzést írom. 

- Sok mindenen kesereghetnék, mert az emberek társasága, köztük a diákjaim és a tanáraim arca nagyon hiányzik. Ahogy a társas programok és az utazás is. Mégis azt mondom, hogy szerencsés vagyok, mert alapjaiban véve nem lett nagyon más az életem és nem kellett drasztikus döntéseket meghoznom. Borzasztó hálás vagyok azért, hogy megmaradt a munkám és sem a szeretteim, sem én nem voltam beteg ebben az évben. Azok a dolgok, amiket korábban természetesnek vettem, azok most felértékelődtek. Számomra ez a 2020-as év legnagyobb tanulsága. 

- De hogy jó dolgokról is írjak: jobban meg tudtam tölteni a blogot tartalommal, mint az elmúlt három évben. Sok jó könyvet sikerült elolvasnom és a korlátozások ellenére szép helyszínekre tudtam eljutni. Résztvettem levendulaszüreten, jártam Szentendrén és a Margitszigetet is meg tudtam csodálni. Utóbbi helyre még ősszel is ellátogattam, mert kíváncsi voltam, milyen az őszi színpompában. Az idei év sem múlt el lakáscsinosítás nélkül: szép, világos és a lakás többi részével harmonizáló bútorzatot kapott az előszobám. A járványhelyzet ellenére tehát igyekeztem kihozni ebből az évből azt, amit lehet. 

- Ha néhány szóban kellene jellemeznem 2020-at akkor ezek lennének a legfontosabbak: #Covid19, #pandémia, #maradjotthon, #kézfertőtlenítő, #nincsélesztő, #felhalmozás, #mackónadrág, #homeoffice, #OperatívTörzs, #MüllerCecília, #nyunyóka, #hordjmaszkot, #karantén, #tartstávolságot, #nyaraljitthon, #felelősségmásokért, #Kaleta, #felhatalmazás, #freeSZFE, #Biden, #eresz, #acsaládazcsalád #vakcina. Igen, néhány politikai hashtag is felkerült a listára, de egyik mellett sem lehet(ett) szó nélkül elmenni.

- Utolsó szóként a Pfizer-BioNTech által fejlesztett védőoltást írtam a hashtagekhez, mert számomra a reményt jelenti, hogy a tanulságokat levonva visszatérhetünk ahhoz élethez, amit a vírus megtört. Ebben a szellemben kívánok minden olvasómnak boldog, egészségben és sikerekben bővelkedő 2021-et!



2020. december 28., hétfő

Follow Me - #kövessbe (2020)

Cole az instagram királya, ő a legmenőbb vlogger, akinek minden videóját tízmilliók követik élőben. Minél extrémebb a műsor, annál több a követő, nála pedig nincs határ, bármilyen őrült kihívásban benne van. Amikor barátaival Moszkvába utaznak, hogy kipróbáljanak egy exkluzív, személyre szabott szabadulószobát, még nem sejtik, hogy életük legdurvább játéka vár rájuk, ahol a túlélés a tét. 

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a szabadulószoba a 21. század társasjátéka. Izgalmas, kihívásokkal teli, erősíti a csapatszellemet, megtornásztatja az agysejteket és maradandó élményt is adhat. Én ugyan még nem voltam szabadulószobában, de minél több filmet nézek meg ebben a témában, annál kevésbé szeretném kipróbálni. Főleg azok után nem, hogy két éve öt lány meghalt, miután tűz ütött ki egy szabadulószobában. 

Merthogy itt van ez az idei filmalkotás, ami kísértetiesen hasonlít a tavaly látott Escape roomra - mi több, még a rendezője is ugyanaz - és bár azt a filmet nem dicsértem az egekig, a Follow Me-ről sem tudok teljesen pozitív véleményt írni. Pedig a téma nem lett volna rossz és ebből az alapanyagból össze lehetett volna hozni egy ütős kritikát az instacelebekről és arról, hogy meddig mennek el azért, hogy kiszolgálják a követőiket, de Will Wernick inkább a horrorvonalat lovagolta meg. 

De sajnos ezek a horrorjegyek is erőtlenre sikerültek. Bár néhány jelenet erősen hasonlított a Fűrész-filmekre, vélhetően ezek el is vitték a film költségvetésének jelentős részét. Az első csapdák után ugyanis látványosan ellaposodott a film és a thrilleres elemek helyett egy logikátlan és feszültségtől mentes macska-egér üldözés következett. Mivel a főszereplő srácon kívül nem nagyon volt szimpatikus karakter ebben a filmben, a kínzásoknál egyik szereplőnek sem tudtam drukkolni. 

A film végére ugyan kissé felpörögnek az események és még egy nagyobb csavart is kapunk (amit egyébként kilométerekről látni lehetett), de ez sem tudott kárpótolni a film egészéért. A címből kiindulva ugyanis én teljesen más filmre számítottam, nem az Escape room újrahasznosított és sótlanabb verziójára. 

Értékelés: 3/10

2020. december 25., péntek

Steigervald Krisztián: Generácók harca - Hogyan értsük meg egymást?

Fülszöveg: „Az eltelt évszázadok során csupán minimális különbségek voltak megfigyelhetők az egyes generációk megélésében. Az elmúlt ötven-hatvan évben viszont rohamtempóban változott meg szinte minden: az élet várható hossza, a társadalom korösszetétele, a jövőkép, a kommunikáció – s így például a tisztelet – fogalma, a várakozás jelentése, az agy leterheltsége, és még sorolhatnám. Érdemes megismerni, alaposabban feltérképezni ennek az átalakulási folyamatnak a mibenlétét és az egyes korcsoportokra gyakorolt hatását, mert enélkül csak azt látjuk, hogy nem az van, ami eddig volt – és ez feszültséghez vezet. Az ismeret viszont megértéshez és elfogadáshoz. Ennek a könyvnek ez a célja.”

A generációk jellemzői mindig is érdekeltek, de korábban nem találtam olyan könyvet, ami kifejezetten ilyen témával foglalkozott volna. Erre a könyve teljesen véletlenül bukkantam rá, amikor a szakdolgozatomhoz kerestem anyagot és mivel kellően érdekesnek tűnt, minél hamarabb szerettem volna elolvasni. 

A 250 oldalas terjedelem ellenére nagyon olvasmányos a könyv, gyakorlatilag egy délután alatt ki is olvastam. A ma egymás mellett élő generációk sajátosságai érthetőek és bár jó néhány dolog meglepett, sok helyen tűpontos leírást kaptam a saját szüleim, nagyszüleim, kortársaim és tanítványaim életmódjáról. Miközben olvastam ezt a könyvet, az jutott eszembe, hogy a korábban olvasott Örökölt sors mellett ezt a művet is kötelezővé tenném mindenki számára. 

Örülök neki, hogy elkészülhetett egy ilyen mű, amely 20 év kutatómunkáját tartalmazza, mert óriási szükség van az egymás iránti toleranciára, ami csak úgy lehetséges, ha ismerjük magunkat és a körülöttünk élőket. A könyv szerzője X generációs, így nyilván ez a nemzedék kapja a könyvben a legnagyobb hangsúlyt, de a mű végére természetesen a többi generációról is átfogó képet kapunk. 

Tetszett az, hogy a generációknál nemcsak a pozitív jellemvonásokat hangsúlyozza ki a szerző, hanem a negatív aspektusok is szépen végig vannak vezetve. Külön örültem annak is, hogy a magyarországi életkörülmények kerülnek előtérbe (pl. Kádár-korszak, rendszerváltás), a világtörténelmi események csak említés szintjén kerülnek elő, amikor valóban meghatározó szerepük van. A legjobban azonban annak örülök, hogy ez a könyv is egy olyan kiadvány, ami hidakat próbál építeni az emberek közé, hogy a mindennapi élet érthetőbb és könnyebb legyen.

2020. december 24., csütörtök

2020. november 28., szombat

Őszi kedvenceim

Eltelt megint három hónap, úgyhogy összegyűjtöttem, miket szereztem be az ősz folyamán. (A bejegyzés nem szponzorált.)

- Tea: amint elmúlik a nyár, én automatikusan lecserélem a limonádét teára. Egyszerűen jól esik a meleg folyadék a hűvösebb idő beálltával és a gyümölcsteákat is szeretem. Az itt felstócolt teák mind elfogytak (és csak arra vártak, hogy lefotózzam őket :) ) és meglepő módon a tescós piros gyümölcsös tea vált be a legjobban. Nagyon szép piros színe van a teának és a gyümölcsök íze is jól érződik. A két Mecsek tea válogatás is finom volt, de csak a feketeribizlis és az epres tea volt igazán kedvenc. 

-  A tea mellett a kávé is hozzátartozik az őszhöz, bár közel sem fogyasztok belőle akkora mennyiségben. A Frei kávézó a finom kávékülönlegességek mellett a baráti beszélgetések helyszíne is, pár éve rendszeres hétzáró program nálam a kávé melletti beszélgetés. Régóta szemeztem már a kávéfőzőben is használható kávéval, így igazából kísérletképpen választottam ezt a vaníliás kávéválogatást. Azóta már majdnem elhasználtam az egész zacskóval, ugyanis nagyon finom az aromája. Ha elfogy, akkor biztosan kipróbálok más ízt is.

- Nyár végén sokszor alakult úgy, hogy főzés közben maradt egy kis adag ez-az, amit szerettem volna tartósítani. A sima nejlonzacskó túl vékonynak bizonyult és sosem sikerült rendesen lezárnom a tetejét, így muszáj volt beszerezni egy vastagabb anyagú ételtároló zacskót. Remekül ellátja a feladatát, sok zöldséget és gyümölcsöt el tudok tárolni benne és a tisztítása sem nehéz. 

- A kozmetikai vattakorongok tárolására is régóta szerettem volna megoldást találni. Teljesen véletlenül sikerült megfelelő tárolóedényt találnom a Pepcoban, így ez is áttekinthető és rendezett lett. Igaz, hogy műanyagból van, de sok éven keresztül szeretném majd használni. 

- Idén végre elhasználtam a felgyűlt termékmintákat és a testápolóm is elfogyott, úgyhogy utánpótlásként valami újdonságot szerettem volna kipróbálni. Így akadtam rá a lengyel Ziaja márkára, ami első blikkre nagyon tetszik. A nagy kakaós testvajat még csak pár napja használom, de eddig nagyon meg vagyok vele elégedve.

2020. október 30., péntek

Őszi színkavalkád

Tavaly ősszel a Normafára látogattam el, hogy gyönyörködhessek az őszi természetben. Idén az esős időjárás miatt ezt nem tudtam megtenni, de így is sok olyan dolgot megörökítettem, ami az őszhöz kapcsolódik. 

sétány a Margitszigeten

aranyszínű fák

a Japánkert ősszel
 
lombkorona

levelek, termések
 
őszi gyümölcsök egy tálon: alma, körte, szőlő, szilva, füge



2020. október 18., vasárnap

Őszi hangulatzenék

Nagyon rég volt zenével kapcsolatos poszt a blogon, mert az újdonságokat nem tudom követni, illetve az elmúlt években sokkal ritkábban hallgatok zenét. Idén az ősz beköszöntével két nyugisabb tempójú dal vált a kedvencemmé. Egyik sem közismert előadótól van, viszont nagyon hangulatosak és illenek az őszhöz. 



2020. október 3., szombat

Medveotthoni kirándulás

A szeptemberi nyárias időnek köszönhetően egy iskolai kiránduláson vehettem részt, melynek keretében a veresegyházi Medveotthonba látogattam el. Régóta terveztem már, hogy egyénileg is megtekintem ezt a rezervátumot, de eddig nem sikerült időt szakítanom rá. Mivel szeretem az állatokat és a természetet, nagyon élveztem az itt eltöltött két órát. 
A legjobban természetesen a medvék tetszettek, rajtuk kívül pedig farkasokat, oroszlánokat, hiúzokat, ormányos medvéket, aligátorteknősöket és szarvast lehetett megtekinteni. Az idő csodás volt és jó volt látni, hogy az itt élő állatok nagy része szép környezetben és rendezett körülmények között éli az életét.  Mutatok is néhány kedvcsináló fotót.

nagybetűs felirat vár mindenkit a bejárat előtt

magányos rénszarvas

igazi vadvilág medvékkel és farkassal

egy békésen hűsölő medve