Fülszöveg: Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid
nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis
megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel,
minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az
okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a
kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes
eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az
óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre
állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az
okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is.
A három évvel ezelőtti vírushelyzet és karantén idején került hozzám ez a regény, most a NIOK csoport áprilisi témája miatt vettem előre az olvasását, ugyanis egy hotelben játszódik. Na meg persze Rejtő Jenő írásaival is szerettem volna megismerkedni, mert címről már ismerek néhányat (pl. A három testőr Afrikában, A tizennégy karátos autó, A szőke ciklon).
A fülszöveg és a cím el is mondja nagy vonalakban a történetet, ennek ellenére jó pár meglepetést tartogatott ez a könyv. Először is nagyon pörgős a cselekmény, minden percben történik valami, ami előreviszi az eseményeket. Már az indítás is olyan, ami rögtön megfogja az olvasót és felkelti a kíváncsiságot: "Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott." Másodszor nagyon egyedi a regény humora, rengeteg az abszurd helyzet, amelyek nem kevés kihívást jelentenek a szereplőknek.
Apropó, szereplők! Nagyon sok a szereplő és a követhetőséget az is nehezíti, hogy van, aki több névvel is rendelkezik. Félixet az első pillanatban megkedveltem, a többiek inkább csak kellékként funkcionáltak a történetben. Bár Maud sorsáért is lehetett aggódni, én nem éreztem őt annyira meghatározó szereplőnek. Szerencsére a regény végére minden a helyére kerül és értelmet nyer, Rejtő méltó búcsút vesz a karakterektől, így végeredményben egy kerek egész történetet kapunk.
Gyorsan lehetett haladni az olvasással, az írásmód miatt nekem sokszor olyan volt a regény, mintha egy színdarab szövegkönyvét olvasnám. Ezt csak tetézte Félix folyamatosan változó öltözete és leleményessége, kifejezetten szórakoztató és üdítő volt az ő karaktere. Sokféle zsáner keveredik ebben a rövid történetben - krimi, dráma, komédia -, mégis remekül tudtak működni. Igazi, nagybetűs kikapcsolódás volt számomra ez a Rejtő könyv, pontosan azt kaptam tőle, mint amit előzetesen vártam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése