1912, Anglia. Az újgazdag textilgyáros Birling família csendes vacsora keretében ünnepli meg lányuk eljegyzését a fő versenytársuknak számító vállalkozás örökösével, Gerald Crofttal, ami nemcsak a két család, de a két vállalkozás számára is nagy reményekkel kecsegtető egyesülést jelent. Váratlanul egy rendőrnyomozó érkezése zavarja meg az estét. Goole felügyelő egy fiatal lány öngyilkossága ügyében nyomoz, aki korábban Birling gyárának munkása volt.
Nagyon szeretem a kosztümös alkotásokat, így rögtön felkeltette ez a film az érdeklődésemet. A korszak erősen emlékeztet a Downton Abbeyre, hiszen itt is egy arisztokrata család áll a középpontban, de a cselédség csak néhány jelenet erejéig kap reflektorfényt. A Váratlan vendég kiindulópontja egy reményteli ünnepi este, amely nemcsak a két fiatal, hanem a szüleik jövőjét is bebiztosíthatja. Ebbe az idillbe toppan be Goole felügyelő az öngyilkos lány hírével.
Innentől megkezdődik a Birling család kihallgatása, flashbackeken keresztül pedig kiderül, hogy Eva Smith hogyan jutott el arra a pontra, hogy eldobja magától az életet. Ahogy a családtagok bűne napvilágra kerül, úgy omlanak össze a tettük súlya alatt. Na meg persze próbálják menteni magukat. Senki sem ártatlan, a kisebb bűn is ugyanolyan komolynak számít ebben az ügyben, mint a súlyosabb. Számomra nem is a nyomozás volt az érdekes, hanem annak az érzékeltetése, hogy egy előkelő család cselekedete milyen hatással van egy munkásosztálybeli lányra.
Bár a film cselekménye a 20. század elején játszódik, sok olyan jelenségre rávilágít, amelyek napjainkban is aktuálisak. Az arisztokraták életéből az önzést, a felsőbbrendűséget, a vagyonhoz, a tekintélyhez és a ranghoz való ragaszkodást látjuk, a bűnbánatuk is csak egy pillanatig tart a tetteikkel való szembesítés után. Reménysugárt csak a két Berling gyerek - Sheila és Eric - jelent, ők ugyanis szeretnének kiszakadni ebből a miliőből. Mernek ellentmondani a szülőknek és a vallomástétel után őszintén sajnálják a történteket. A következmények elől azonban ők sem menekülhetnek. A film ezáltal szépen megmutatja azokat a repedéseket, amik majd az arisztokrácia végnapjaihoz vezetnek.
Gyönyörűek a jelmezek, az enteriőrök és a lassú tempó is nagyon jól állt ennek a filmnek. Engem teljes mértékben vissza tudott repíteni a száz évvel ezelőtti korba. A színészgárda pazar, ebben a kamaradrámában a legkisebb rezdülésnek és mimikának is óriási jelentősége van. Csakúgy, mint a csendnek. A film zárójelenete is emiatt volt igazán hatásos.
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése