Három éve a
márciusi havazás miatt volt emlékezetes számomra a nemzeti ünnep környékén esedékes hosszúhétvége, idén pedig attól, hogy az iskola szervezésében három napot tölthettem Prágában és Český Krumlovban.
A kivilágított Hradzsin Prágában
Az idei teendőim és időbeosztásom miatt általában már csütörtökre hullafáradt vagyok, úgyhogy minden hétvégét és szünetet pihenéssel szoktam tölteni, most viszont úgy éreztem, hogy ki kell kicsit szakadnom a mókuskerékből. Körülbelül mostanra jutottam el ugyanis arra a pontra, hogy nem tudok ezerfelé szakadni és minden fronton maximálisan helytállni. Az utazás nem igényelt sok előkészületet (lényegében csak szendvicseket kellett csomagolnom és koronát kellett váltanom), azon izgultam csak, hogy ne késsem le a reggel fél 7-es indulást.
Prága: Orloj
A buszút elég hosszú volt, de délután 3-kor gond nélkül megérkeztünk Prágába. Az eső szerencsére nem esett, de jóval hűvösebb volt, mint induláskor Budapesten. A szállás elfoglalása után bementünk az óvárosba, ahol megcsodáltuk Prága főbb nevezetességeit: az Orlojt és a Týn-templomot. Az Óvárosi tér tele volt árusokkal és zenészekkel, amitől úgy tűnt, mintha visszamentünk volna a középkorba. Lenyűgöztek az épületek, egyszerűen csodálatos volt a városnak ezen része.
Týn-templom és az Óvárosi tér
Sötétedéskor már kezdtünk éhesek lenni, ezért egy térkép segítségével elindultunk éttermet keresni. A kollégák közül ketten már jártak korábban Prágában és mivel akkor alaposan feltérképezték a várost, elláttak minket információval, hogy melyik étterembe érdemes beülni. Így nem volt kérdés, hogy az U Medvídků nevű sörözőre esett a választásunk a vacsora helyét illetően. Itt megkóstoltuk a knédlit, ettünk kacsacombot és csülköt és persze a világos és barna Budweiser sem maradhatott ki. Jó volt a hangulat, finomak voltak az ételek és a sörök, úgyhogy az U Medvídkůt bátran tudom ajánlani azoknak, akik Prágában járnak.
Másnap a város másik része, a Hradzsin megtekintése volt a program. Körbejártuk a várat, majd vettünk egy kombinált jegyet, amivel szabadon megnézhettük az ott található nevezetességeket: az Arany utcácskát, a régi Királyi Palotát, a Szent György Bazilikát és a Szent Vitus Székesegyházat. Gyönyörű volt mindegyik, ha semmi mást nem láttam volna Prágából, akkor ezekért a nevezetességekért már megérte az utazás. A Várnegyed után átsétáltunk a Károly-hídon, majd megnéztük a Mucha múzeumot, vacsora után pedig visszatértünk a szállásra.
Szent Vitus Székesegyház
A cseh koronázási ékszerek
A Szent Vitus Székesegyház belseje
Az utazás harmadik napján a reggelit követően elindultunk Prágából és Český Krumlov felé vettük az irányt. Erről a kisvárosról korábban még nem hallottam, viszont amikor elmondták, hogy a Világörökség része, akkor már jobban érdekelt. Első ránézésre nem tűnt olyan különlegesnek a város, ám hamar beláttam, hogy Český Krumlov legalább olyan szép, mint Prága. Itt sokkal jobban elragadott a középkori hangulat, ahogy a napsütésben a város utcáit róttuk. Az óváros megcsodálása után megnéztük a várat, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt az egész városra.
Sokáig nem tudtunk gyönyörködni a város szépségeiben, mert ebéd után már indultunk is vissza Budapestre. Remek volt ez a három nap és bár rengeteget gyalogoltunk, kipihenve és energiával telve érkeztem haza.
A poszt zárásaként álljon itt néhány tapasztalat az utazásról:
- nagyon kedvesek és segítőkészek a csehek, ha elakadtunk, rögtön segítettek nekünk
- meglepően tiszta a cseh főváros, még a turisták által kevésbé frekventált utcákban sem volt eldobálva a szemét
- minden ki van írva angolul, az étlapok kínálata pedig minimum négy nyelven (van, ahol magyarul is) olvasható
- az árak hasonlóak a magyar árakhoz és sehol sem használták ki, hogy turisták vagyunk; mindenhol pontosan, az utolsó koronáig visszaadtak
