2017. október 29., vasárnap

Take the money and run - Fogd a pénzt és fuss! (1969)

"Csak semmi cicó, nálam van a slukker!" - teszi le névjegyét elfuserált bankrablása nyitányaként a törékeny, félszeg baltimore-i srác, Virgil Starkwell, aki 25 éves korára azzal teszi magát hírhedtté, hogy öt álnév alatt tartja nyilván a rendőrség. Tanulmányai helyett kényszerűségből adta bűnözésre a fejét, hogy magát és kis családját eltarthassa, hamar bebizonyosodik a bűnelkövetésre való tökéletes alkalmatlansága, így a kétbalkezes bankrabló gyakorta börtönbe, s még gyakrabban humoros helyzetekbe kerül...


Nagyon sok alapfilm kimaradt az életemből, többek között Woody Allen 1969-es filmje is, a mára már kultikus alkotásnak számító Fogd a pénzt és fuss is. A cím alapján valamilyen gengszterfilmre számítottam, ehelyett egy áldokumentalista stílusú és a humort egyáltalán nem nélkülöző szórakozást kaptam másfél órán keresztül. 


A sztoriról semmit nem tudtam, így az első néhány perc után kíváncsian vártam, mi sül ki ebből a filmből. Elsőre nem is fogott meg, pedig a tempóval egyáltalán nincs gond. Virgil hányatott gyermekkorán gyorsan átugrunk és igazán akkor kezd bekúszni a humor az események sorába, amikor egy kissé lelassít a narráció. Ez persze nem álmosítóan vontatott tempót jelent, hanem csak annyira lassít le a film, hogy ki lehessen élvezni a jeleneteket. A csellós résznél nevettem fel először, a bankrablós és a börtönös részeknél pedig nem egyszer meg kellett állítanom a filmet, mert folyt a könnyem a nevetéstől. 


Különleges humora van a filmnek, sok jelenet a klasszikus gegekre emlékeztetett, de annyira illettek a film világába, hogy utólag visszagondolva vétek lett volna kihagyni őket. A képi jelenetek mellett a film magyar szövege is zseniális, számtalan olyan mondat hangzik el, amik ma már szállóigeként ismertek. A színészi játékra nincs panasz, a címszereplőt alakító Woody Allen lazán elviszi a hátán a filmet, a többi színész pedig hozza, amit a szerepük megkíván. Igazi időtálló alkotás a Fogd a pénzt és fuss, amit szerintem még évtizedek múlva is élmény lesz megnézni. 

Értékelés: 10/10