2011. szeptember 29., csütörtök

Suburgatory - pilot

A párkapcsolatos/haveros szitkomok között igazi felüdülésnek ígérkezett a Suburgatory, a nyár folyamán ráadásul nagyon sok pozitív kritika érkezett a sorozatról, úgyhogy kíváncsian vártam az első részt. Az ajánlókban szinte az egész epizódot ellőtték, így nem sok újdonság volt a pilotban. Apuka óvszert talál a kamasz lánya egyik fiókjában, ezért a zajos Manhattanből egy csendes kisvárosba költözik a család. Az új élet mindkettőjüknek kihívásokat tartogat, a pilotban ezekből kapunk ízelítőt.

"Pretty ironic that a box full of rubbers
landed me in a town full of plastic."


A szép, színes környezethez jár egy nulla-IQs, agyonplasztikázott, rózsaszín csaj, aki Tessa osztálytársaként előszeretettel szemétkedik a többiekkel. A lány anyja (külsőre hasonlít a lányára) pedig az apukára vet szemet. A szomszédok pletykásak és az embernek muszáj utánoznia őket, ha nem akar lemaradni tőlük.

"The way I saw it, we'd need two things to survive...
Automatic sprinklers...
and a restraining order."


Az eseményeket Tessa szemszögéből látjuk, a visszaemlékezéseket és az élményeit az ő narrációjában halljuk. A költözést kb. fél perc alatt lerendezték és nem voltak unalmas érzelgős jelenetek sem. Humorban viszont nem jeleskedtek, egy-két megmosolyogtató jelenet volt csak. Pilot alapján a Suburgatory inkább dramedy, mint szitkom. A kisvárosi miliő tetszetős, és a szereplők is szimpatikusak, de végig az volt az érzésem, hogy filmen sokkal jobban működne a koncepció, mint sorozatként. Ennek ellenére maradok, mert még így is sokkal élvezetesebb a Suburgatory, mint a most indult szitkomok.

Értékelés: 6.5/10

2011. szeptember 28., szerda

Terra Nova - pilot

Közel másfél éves várakozás előzte meg a Terra Novát, de a héten végre adásba került az első rész. Nem ez volt a legvártabb újoncom, mindenesetre kíváncsi voltam a nyitórészre.

2149-ben vagyunk, amikor az emberiség annyira tönkretette a környezetét, hogy a Föld már gyakorlatilag alkalmatlan a normális élethez. A rossz levegő mellett a túlnépesedés is súlyos problémát okoz. A megoldás a múltban van, egészen pontosan a 85 millió évvel ezelőtti korban. A tudósok ugyanis átjárót tudtak létesíteni a dínók korába, ahol az emberiség szerencsésebb része esélyt kap egy új civilizáció alapjainak lerakásához. Mindez azonban nem megy zökkenőmentesen.


Az eseményeket a Shannon családon keresztül látjuk, ők vannak a középpontban. Rajtuk kívül kapunk még egy csapat lázadót (Sixters), dínókat és egy összeesküvéses szálat. Utóbbiból elég keveset láttunk, vélhetően a későbbiekben lesz nagyobb szerepe. A család tipikusnak mondható: kapunk édibédi kislányt, matekzsenit és apjával dacoló, idegesítő tinit. A történetben sincs semmi meglepő, a fordulatok kiszámíthatóak. Párbeszédek tekintetében sem erős a sorozat. A kedvencem az a jelenet, amikor az orvos feleség egy súlyos sebesültre fittyet hányva azt vitatja a férjével, hogy érdemes volt-e átjönniük a múltba vezető portálon...


A megvalósítás elfogadható, egy-két zavaró CGI-t leszámítva jó munkát végeztek a látványtervezők. A dinoszauruszok és az egyéb élőlények (hernyó, óriáspióca) kellőképpen élethűek lettek. A pilot legjobb pillanatai egyértelműen azok a jelenetek, amikor a szereplők a nézővel párhuzamosan fedezik fel az ismeretlen, új világot. A zenét is dicséret illeti. Nem egyszer volt olyan érzésem, mintha mozifilmet néznék, nem pedig egy tévésorozatot. Érdekes volt látni a 22. századot is. Az ember legszívesebben azonnal menekülne ebből a nyomasztó és élhetetlen környezetből. Kíváncsi vagyok, lesz-e visszatérés a "jövőbe", vagy végig a Terra Novában maradunk.
A potenciál megvan a sorozatban, de kérdéses, hogy élnek-e vele. Sok minden nincs kidolgozva, és a karakterek, valamint a szöveg tekintetében is bőven van hová fejlődnie a Terra Novának.

Értékelés: 5.5/10

2011. szeptember 26., hétfő

Pan Am - pilot

A 60-as évek és a stewardessek miatt várós volt a Pan Amet, de sajnos ettől a pilottól sem voltam elragadtatva.

Történetről nem igazán lehet beszélni. Négy-öt stewardess és két pilóta sorsát követhetjük nyomon (a nevükre már most nem emlékszem, pedig friss élmény az epizód), amit flashbackek színesítenek. Ez akár még jól is elsülhetett volna, de már a pilotban látszik, hogy ezzel csak az időt akarták kitölteni. Hiába érdekes a téma, a sablonos karakterek miatt unalmas lett az epizód. A kémes szállal sem sikerült feldobni az USA-London repülőutat, szinte minden klisét ellőttek, amit el lehet.


A korszak hangulatát sikerült visszaadni (zene, frizura, ruhák), de ez édeskevés egy jó sorozathoz. A karakterek gyengék, sztori helyett pedig nagy adag szappant kaptunk. Kizárt, hogy maradjak a folytatásra.

Értékelés: 3.5/10

2011. szeptember 18., vasárnap

Ringer - pilot

Részemről elég nagy várakozás előzte meg a CW újdonságát, ami részben a sztoriból, részben pedig a színészekből fakadt.

Adott egy ikerpár, Bridget és Siobhan, akiket Sarah Michelle Gellar játszik. Bridget táncosnő volt és elég sokat drogozott, ezért elvonón kezelik. Emellett ő az egyetlen tanúja annak a gyilkosságnak, aminek a tárgyalása zajlik. A rendőrség védelmébe veszi, de tanúskodnia kell a bíróságon. Bridget azonban megszökik, mert félti az életét és rég nem látott testvérétől kér segítséget. Siobhanról nem sokat tudunk. Az már első látásra is feltűnik, hogy teljesen más körülmények között él, mint a húga. A közös kirándulásuk azonban rosszul végződik, mivel Siobhan öngyilkos lesz. Bridget átveszi nővére helyét, de hamarosan rádöbben, hogy a gazdag élet sem felhőtlen.


Történet szempontjából rendben van a Ringer, mégsem vagyok elégedett a látottakkal. A néhány perces felvezető után ugyanis unalomba fullad az epizód. Az események és a fordulatok túlságosan kiszámíthatók, a cliffhanger pedig gyenge. A rejtélyek is háttérbe szorultak és a szappanoperákra jellemző elemek kezdtek dominálni. A szálak érdekesek, de kérdés, meddig húzzák őket külön, mert valamennyire kapcsolódnak egymáshoz. A karakterek is csalódásra adnak okot. SMG nem elég karizmatikus és titokzatos, nehezen birkózik meg a két szereppel. A mellékszereplők (a Lostból ismert Nestor Carbonell kivételével) elég súlytalanok, egy olyan sincs, aki szimpatikus lenne vagy valamiért megragadná a nézőt. Látványban sem sikerült olyan jól az epizód. Néhány helyen (az ikres jeleneteknél) elég szerencsétlen lett a vágás, a csónakos rész pedig kritikán aluli.

Értékelés: 4/10 - A következő részre talán még maradok, de nagyon nagy mértékű javulás kell, hogy ne kaszáljam el.

Up All Night - pilot

Upfrontskor a New Girl mellett az Up All Night volt az a szitkom, amiben az ismertetők alapján potenciált láttam.

Egy házaspárral ismerkedhetünk meg, akik sikeresek a munkájukban és imádnak bulizni. Amikor Regan teherbe esik és megszületik a baba, egycsapásra megváltozik az életük. Az anyuka visszamegy dolgozni, az apuka pedig otthon marad a kicsivel. A pilot azt mutatja be, hogyan próbálnak alkalmazkodni a szülők ehhez az új helyzethez.


Első olvasásra olyan, mintha a Raising Hopeot másolták volna le, de erről szó sincs. Az Up All Night ugyanis egyáltalán nem vicces. Az epizód elején levő (erőltetett) poénoktól eltekintve inkább egy romantikus kisfilmre hasonlított a nyitórész és nem egy szórakoztató komédiára. Olyannyira unalmasra és erőltetettre sikerült a pilot, hogy végig sem bírtam nézni. Instant kasza.

Értékelés: 2/10

2011. szeptember 13., kedd

The Secret Circle - pilot

Egyáltalán nem volt várós a sorozat, de mivel mostanában nem bővelkedünk boszorkányos szériákban, adtam egy esélyt a pilotnak.

A történet középpontjában Cassie áll, akinek meghal az anyukája, ezért a szülei korábbi lakhelyére költözik a nagymamájához. Egymást követik a kisebb-nagyobb furcsaságok, a helyi fiatalok pedig elárulják, hogy hozzájuk hasonlóan Cassie is boszorkány. Ráadásul ez öröklődik, mert nemcsak a szülei, de a nagyszülei is boszorkányok voltak. A srácok mindegyike külön erővel rendelkezik, de szükségük van Cassie-re, hogy teljes legyen a kör és még nagyobb erejük lehessen. Kiderül az is, hogy nem ez az első alkalom, hogy egy kör teljessé válik, és az is, hogy nem minden boszorkány a jó oldalt képviseli.

 
A játékidőt maximálisan kitöltik, nem kapkodnak és üresjárat sincs. A szereplők sorában viszont nincs kiemelkedő figura, a színészek azt nyújtják, amit a szerepük megkíván. Cassie-t a Life Unexpectedből ismert Britt Robertson játssza, de a többi színész is ismerős lehet más sorozatokból (TSCC, Desperate Housewives). Felesleges szereplő nincs, mindenkinek megvan a maga szerepe a történetben. A látvány CW szinten jól sikerült, vissza tudták adni a kisváros hangulatát és a trükkökre sem lehet panasz (a harmatcseppes jelenetet például nagyon szépen kidolgozták).

Sok sorozatra emlékeztet a Secret Circle pilotja (Charmed, Eastwick, Pretty Little Liars, The Nine Lives of Chloe King, filmek közül pedig a Twilight), nincs benne egyedi vonás. A klisék ellenére tetszett a nyitórész (a főbb szálakat fel is vázolták), de időbe telik, mire beindul a cselekmény. A fő kérdés az, hogy merre halad majd a történet: a tinivonalra (drámák, szerelmek) mennek rá vagy a misztikus vonal kerül előtérbe. Utóbbi jobban tetszene, de a CW-nél inkább az előbbi a valószínűbb. Úgy pedig nem fog lekötni.

Értékelés: 5.5/10

2011. szeptember 11., vasárnap

New Girl - pilot

Upfrontskor a várós sorozatok között volt a New Girl (a várakozási faktort tekintve a középmezőnyben helyezkedett el), ezért is örültem, hogy két héttel a premier előtt nézhető volt a pilot.

A történet középpontjában egy fiatal tanárnő (Jess - Zooey Deschanel) áll, akinek egy emlékezetes szakítást követően új lakást kell keresnie. Három srác lesz a lakótársa, akik csak a modell barátnői miatt fogadják be. Az elején még próbálják elviselni, de a napi hatszori Dirty Dancinggel tarkított szerelmi depresszió már nekik is sok. Összefognak hát, hogy kirángassák Jesst ebből a melankóliából. Az epizód végére sikerül megérteniük a lakótársnőjüket és rájönnek, hogy a Dirty Dancing nem is rossz film.


Az egész epizódot az aranyos jelzővel lehetne illetni, ami elsősorban Zooeynak köszönhető. Jess kicsit hóbortos és már az első mondatával elijeszti a férfiakat, ennek ellenére hamar meg lehet őt kedvelni. A lakótársak külön egyéniségek, de mindhárman szimpatikus figurák. Kicsit sajnáltam, hogy Jess miatt rájuk kevesebb idő jutott.
A felsoroltak ellenére engem mégsem nyűgözött le a New Girl pilotja. Az epizód első fele elég vontatott volt Jess jellemének bemutatása és az alaphelyzet felvázolása miatt. Poénokkal sem nagyon voltunk elhalmozva, igazából sokkal viccesebb epizódra számítottam. Összességében közepes volt a nyitány, ennél sokkal több kell a folytatásban, hogy maradjak az évadra.

Értékelés: 5/10

Nyári sorozatok

Ha az időjárásban nem is, a naptárban mindenképpen érezhető a nyár vége. Most fináléznak ugyanis a nyári sorozatok. Míg tavaly és tavalyelőtt viszonylag sok nyári sorozatot követtem hétről hétre, idén kevés olyan szériát néztem, aminél az évad végéig maradtam.

A True Blood 4. évadát és a Pretty Little Liars 2. évadát 3-3 epizód után pihenőre küldtem. Előbbi a harmatos évadnyitó után érdekes fordulatot vett, de rájöttem, hogy a szereplők nagy része hidegen hagy és abszolút nem érdekel, mi történik velük. A Pretty Little Liars pedig hiába mozgat nagyon sok szereplőt, a sztori egy helyben toporog és nem jutunk előrébb A.-t illetően. Egyik sorozatot sem akarom kaszálni, mert a korábbi évadok tetszettek (leszámítva a True Blood botrányosan rossz 3. évadát), de nem tudom rávenni magam, hogy folytassam őket.
Az újoncok közül a The Nine Lives of Chloe Kinget próbáltam be, de a pilotnál tovább nem jutottam. Terveim között szerepel az évad folytatása, mert pozitív véleményeket olvastam a sorozatról. Csak az a fránya időhiány, az ne lenne...

Igazából két olyan sorozat volt, ami elé minden héten leültem és ami mellett az évad végéig kitartottam. Az egyik a Wilfred volt, és bár a pilot nem győzött meg teljesen, a folytatásnál már egyértelmű volt, hogy maradok a sorozatnál. Szépen kibontották a szereplők jellemét és a humorra is kiválóan építettek. Ugyan volt néhány meredekebb epizód (a kórházas és a randizós), aminél húztam a számat, de sok olyan jelent volt, ami megmosolyogtatott. Nagyon tetszettek azok a helyzetek, ahol Wilfred kutyalétére alapoztak és a humor forrását Wilfred reakciói szolgáltatták, ilyen volt a lézerfényes, a porszívós és a szappanbuborékos jelenet.


A humor mellett a kulturális utalások is fontos szerepet kaptak. A Lostos utalásokért például mindenképpen dicséret érdemli az írókat. Ryan alapjelleme megmaradt, de az évad során egyre nyitottabbá és merészebbé vált. Wilfreddel remekül kiegészítették egymást, ami nagyban köszönhető a színészek alakításának.
A finálét nagyszerűen felépítették, amire a cliffhanger tette fel a pontot és hagyott elegendő kérdést a következő évadra.

Értékelés: 7.5/10

A másik hetiben nézős nyári sorozat a Suits volt, aminek már a pilotja megfogott. Ha összegezni akarom az évadot, szinte egy az egyben bemásolhatnám a pilotban írtakat. Egyenletes színvonalat mutatott az egész évad, talán csak egy olyan epizód volt, amit kicsit gyengébbnek éreztem a többihez képest.


Mindegyik szereplő elegendő játékteret kapott, hogy kellőképpen megismerjük őket, de a hangsúly Mike-on és Harveyn volt. Az évad során mindkettőjük múltjából kaptunk ízelítőt, a finálé is ehhez kapcsolódott. Trevor visszahozatalának nem örültem, főleg azért, mert már az epizód eleji összefoglalóból ki lehetett találni a cliffhangert. Ettől függetlenül egy dinamikus és élvezetes epizódot láttunk.

Értékelés: 7.5/10

Első hét

Véget ért az első hét az utolsó félévemből. Ami azt illeti, elég gyorsan eltelt. Emlékszem, a legelső egyetemi hetem (öt éve volt) csigalassan vánszorgott. :)

A hét legfontosabb feladatának a konzulensszerzés ígérkezett. Az ilyen kaliberű dolgokat nem szeretem az utolsó percre hagyni, de sajnos úgy alakultak a dolgok, hogy még egy hete sem tudtam, kinél fogom írni a szakdolgozatot. Még a félév kezdése előtt írtam az egyik tanárnőnek (aki olyan témát hirdetett meg, amiről lehet írni 50 ezer karakterben), de nem válaszolt. Így hát hétfőn elzarándokoltam az irodája elé, de akkor még nem sikerült beszélnem vele. Kedden viszont szerencsével jártam, mert sikerült elcsípnem a folyosón. Pont volt egy szabad negyed órája, úgyhogy meg tudtuk beszélni a legfontosabb dolgokat. Ennek felettébb örültem, ugyanis a csoporttársaim nagy részének már van konzulense, sőt, néhányan már el is kezdték írni a dolgozatot.

A másik teendő a féléves tanítási gyakorlathoz kapcsolódott. Hétfőn felkerestem a mentortanáromat, aki hirtelen azt sem tudta, milyen képzésben is vagyok és mit kell majd csinálnom (az egyetemet ismerve ezen mondjuk nem lepődtem meg). Keddre visszahívott, szerdán pedig már órát is látogathattam. Az első órát majdhogynem szájtátva néztem végig. Ez a tanárnő egyszerűen profi! Hihetetlen, ahogy felépíti és levezényli az órákat. Máshogy tanít, mint a középiskolás tanáraim, ennek ellenére nagyon szimpatikusak a módszerei. Még kell pár óra, hogy megragadjam a fonalat (elkapni már sikerült ;) ), de most úgy érzem, hogy én is hasonlóan szeretnék majd tanítani. Nemcsak a gyakorlat alatt, hanem utána is. De a diákok is okosak. Amikor a tanárnő kérdéseket tett fel nekik, nagyon sok olyan választ adtak, ami nekem pl. eszembe se jutott volna. Annak is örülök, hogy mindegyik csoport fegyelmezett és nem kell amiatt aggódnom, hogy a 45 percből 20 perc fegyelmezéssel fog majd telni (mint ahogy az tavasszal történt).

A végére hagytam a koleszt. Klassz, modern és a gyakorló iskolához is közel van, így nem kell reggelente buszoznom. Azt mondjuk sajnálom, hogy nincs a közelben fénymásolóhely, mert így csak a belvárosban tudok majd nyomtatni és fénymásolni. A szobatársak jó fejek, bár az egyikük már a 2. napon megjegyezte, hogy mi az, hogy nekem nincsenek óráim az egyetemen (vannak amúgy, csak tömbösítve) és már délután 2-kor a koleszban vagyok...
Ami viszont a legtöbb bosszúságot okozta, az az internet. Talán még a telefonos betárcsázós net is gyorsabb volt, mint az itteni. Már a bejelentkezés sem egyszerű (alap, hogy fél órát várni kell rá), de később még rosszabb. Konkrétan az e-mailfiókomba sem tudok belépni, mert még órákkal később nem hozza be az oldalt. Az még hagyján, hogy a feliratokat nem tudom normálisan beküldeni, de hogy hogyan fogok pl. a konzulensemmel kommunikálni, azt nem tudom. Nagyon remélem, hogy ez javul majd a későbbiekben.

2011. szeptember 2., péntek

Nyárösszegző

Hamar eltelt az idei nyár (is), ami nekem az utolsó, diákként eltöltött nyaram volt.
Az elmúlt nyarakkal ellentétben most nem terveztem nyári munkát. Nyilván jó lett volna pénzt keresni, de mire vége lett a vizsgáknak, minden hely betelt. Úgy meg nem akartam járni, mint tavaly, amikor is egész nyáron munkára vártam és csak egynapos meló lett belőle. (Ráadásul olyan munka, ami nem nekem való.)

A korai gyümölcsérésnek köszönhetően a június második fele otthoni munkával telt. A baracklekvárfőzés idén sem maradhatott el, de a meggymagozás nélkül meglettem volna. :) Július elejére elfogytak a gyümölcsök és végre élvezhettem volna a Balaton hűsítő habjait, ha az időjárás is engedte volna. Merthogy a júliusban uralkodó hideg és esős idő sajnos nem kedvezett a strandolásnak. Az augusztus viszont igazi kánikulai időt hozott, így a nyár utolsó hónapjára nem lehetett panasz.

A legtöbb nyári programomat sajnos beárnyékolta a rossz idő. A középiskolai évfolyamtalálkozó első napjára például szabadtéri bográcsozást terveztek a szervezők, de az esőre való tekintettel végül fedett helyen készült el a vacsora. A július utolsó hétvégéjén esedékes berkenyei junkietalálkozó idején már nagyobb szerencsénk volt, mert csak a hazaindulás napján esett az eső.

Mivel nyáron általában több időm van a sorozatok pótlására, így most is írtam egy listát erre vonatkozólag (ami egyébként semmit nem változott a tavalyihoz képest). Tudtam, hogy az összes felírt sorozatot nem tudom megnézni, de arra sem számítottam, hogy hozzá sem nyúlok ehhez a listához. Hiába várt rám a sok megnézendő és pótlandó sorozat, inkább filmeket néztem helyettük. Csak augusztus elején kezdtem nagyobb dózisban sorozatot nézni. Szintre hoztam a Justifiedot, illetve megnéztem a Shadow Line, a Downton Abbey és a Borgiák első évadját.
Hamarosan kezdődik az új sorozatos évad, nekem viszont még mindig sok az elmaradásom, úgyhogy most nem várom annyira az idényt, mint az elmúlt években. :)