A párkapcsolatos/haveros szitkomok között igazi felüdülésnek ígérkezett a Suburgatory, a nyár folyamán ráadásul nagyon sok pozitív kritika érkezett a sorozatról, úgyhogy kíváncsian vártam az első részt. Az ajánlókban szinte az egész epizódot ellőtték, így nem sok újdonság volt a pilotban. Apuka óvszert talál a kamasz lánya egyik fiókjában, ezért a zajos Manhattanből egy csendes kisvárosba költözik a család. Az új élet mindkettőjüknek kihívásokat tartogat, a pilotban ezekből kapunk ízelítőt.
"Pretty ironic that a box full of rubbers
landed me in a town full of plastic."
A szép, színes környezethez jár egy nulla-IQs, agyonplasztikázott, rózsaszín csaj, aki Tessa osztálytársaként előszeretettel szemétkedik a többiekkel. A lány anyja (külsőre hasonlít a lányára) pedig az apukára vet szemet. A szomszédok pletykásak és az embernek muszáj utánoznia őket, ha nem akar lemaradni tőlük.
"The way I saw it, we'd need two things to survive...
Automatic sprinklers... and a restraining order."
Az eseményeket Tessa szemszögéből látjuk, a visszaemlékezéseket és az élményeit az ő narrációjában halljuk. A költözést kb. fél perc alatt lerendezték és nem voltak unalmas érzelgős jelenetek sem. Humorban viszont nem jeleskedtek, egy-két megmosolyogtató jelenet volt csak. Pilot alapján a Suburgatory inkább dramedy, mint szitkom. A kisvárosi miliő tetszetős, és a szereplők is szimpatikusak, de végig az volt az érzésem, hogy filmen sokkal jobban működne a koncepció, mint sorozatként. Ennek ellenére maradok, mert még így is sokkal élvezetesebb a Suburgatory, mint a most indult szitkomok.
Értékelés: 6.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése