Ritka, amikor egy film magyar címe találóbb, mint az eredeti. A The Grey ennek ékes bizonyítéka, ugyanis már a címben benne van az egész sztori. Egy repülőgép lezuhan az alaszkai hegyekben, és a nyolc túlélő - egy olajfinomító dolgozói - hóvihar kellős közepén találják magukat. Hamarosan egy farkasfalka veszi őket üldözőbe, hogy megvédjék területüket a betolakodóktól...
A történet csak háttérként szolgál, inkább a megvalósításon van a hangsúly. Elég, ha csak a forgatási helyszínt vesszük. Az interjúk szerint -30 fokos hidegben vették fel a jeleneteket, ami bizony embert próbáló idő. A szél, a havazás és a hófúvások miatt volt egy dokumentumfilmes színezete is a The Greynek. Fogcsikorgató a hideg, kietlen a táj, nincs semmi, ami az életben maradást segítené. Márpedig itt az emberi élet a tét. És a hideg csak az egyik veszély, a farkasok ugyanilyen félelmet keltenek. Ugyan misztikus lényekként ábrázolják a farkasokat, de a kegyetlenségük hihető, így nem volt velük különösebb bajom.
Mind a nyolc túlélő más tulajdonságokkal bír és persze egy rebellis szereplő is van a csapatban, aki nélkül unalmas lett volna a film. És bár nem ismertük meg őket teljesen, lehetett értük aggódni. A főszereplőt játszó Liam Neeson viszont messze kitűnik a többi közül. Nem is kell beszélnie, az arcáról gyakorlatilag minden leolvasható. Tisztában van az élet és a halál mélységével, végig racionálisan gondolkodik és akkor sem adja fel, amikor már tényleg nincs esély.
Érdemes még megfigyelni a ruházatot és a rendelkezésre álló eszközöket, amik mind a hitelességre játszanak rá. Nekem még a zuhanással sem volt bajom, mert azt is hihetőként tálalták. A zuhanás után meg tényleg a szerencsén és a találékonyságon múlt minden. Tetszett, hogy végig a realitás talaján maradt a film, nem volt benne olyasmi, ami kilógott volna ebből a környezetből.
A film hosszán viszont lehetett volna rövidíteni, mert volt egy-két unalmasabb jelenet. Általában a tűz körüli beszélgetések tűntek hosszúnak, amik a karakterizációul szolgáltak, de kevés szereplőre fókuszáltak. Így maradhatott a film végére egy olyan illető Liam Neeson mellett, aki alig szólalt meg a 110 perc alatt. A lázadó vagy a rémhírkeltő szereplő sokkal nagyobb játékidőt kapott, pedig ők korábban meghalnak. Emellett a főszereplő feleségére vonatkozó kitekintések egy részét is feleslegesnek éreztem. Egy kicsit feszesebb tempóval nem törték volna meg a film dinamikáját.
Értékelés: 7.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése