Földes Jolán: Légy oly jó és ölj meg!

Fülszöveg: John Marchmont vidéki kúriájára hívja rokonait és egymillió fontot ígér négy unokaöccse közül annak, aki hajlandó megölni őt. Mindegyiküknek egy éjszaka áll rendelkezésére, hogy végezzenek az öregúrral. A fiatalemberek az első döbbenetből felocsúdva megbeszélik egymással a dilemmájukat, de a regény többi szereplőjének egyéniségét is megismerjük, miközben olvasói várakozásunk nem lankad, hiszen a tét az, hogy sikerül-e John bácsi terve, vagy az örökség a macskaotthonhoz kerül, ahogy ígérte. 

Földes Jolán nevét korábban sosem hallottam, ezért nagyon meglepődtem, amikor tavaly év végén megjelent ez a regénye. Először azt gondoltam, hogy kortárs magyar szerző, de aztán utánaolvastam és kiderült, hogy az írónő 1936-ban megnyerte a londoni Pinker irodalmi kiadó nemzetközi pályázatát A halászó macska uccája c. regényével, majd 1941-ben emigrált Londonba és ott is alkotott 1963-as haláláig. A Légy oly jó és ölj meg! eredetileg angol nyelven íródott (1948-ban jelent meg) és a második világháború alatt játszódik. 

Ha nem tudtam volna ezt a kis háttértörténetet, akkor simán azt hittem volna, hogy egy Agatha Christie krimit olvasok. Ugyanis remekül össze van rakva az egész történet, érdekesek a szereplők és a szálakat is jól vezeti a szerző. A regény felütése már-már klasszikusnak mondható: az idős, beteg és dúsgazdag nagybácsi egybehívja a családtagokat és hát ahol sok ember gyűlik össze, ott biztosan történni fog valami, amit ki lehet nyomozni...

Rendhagyó módon olvastam ezt a krimit, ugyanis egy idő után nekem követhetetlen lett, hogy ki kinek a kije a Marchmont családban. Ezért megrajzoltam magamnak a Marchmont família családfáját, hogy jobban átlássam a családtagok közötti szövevényes kapcsolatrendszert. Korábban egy könyvnél sem csináltam ilyet, de itt szükségét éreztem és utána sokkal könnyebb volt követni a rokonsági viszonyokat. 

A korhangulat nagyon jól átjött és a generációs különbségekből is kaptunk egy kis ízelítőt. Krimiként tökéletesen működött a regény és még a tettes személyét is sikerült kitalálnom! Az indíték viszont nekem nagyon gyenge volt, teljesen mást vártam. Összességében érdekes krimi volt Földes Jolán írása, örülök, hogy gazdagabb lettem ezzel az olvasmányélménnyel.

Inside No. 9 - 9. évad

Még tavaly nyáron finálézott az Inside No. 9, én viszont csak most tudtam rá sort keríteni. Sok újdonsággal nem szolgált ez az évad: ezúttal is 6 epizódot kaptunk, amit a 9-es szám köt össze, na meg a sorozat két alkotója (Reece Shearsmith és Steve Pemberton), akik epizódról epizódra megújulva a főbb szerepeket is játsszák. 

A nyolcadik évadnál már megemlítettem, hogy a sorozat kezd visszatalálni a korábbi egyenletes színvonalhoz. Ez szerencsére most sem volt másként: voltak kiemelkedően jó epizódok, de a többivel sem volt nagy gond. Ötletességből és kreativitásból nem volt hiány, a hat epizód mindegyike más témát érintett és a csattanók is jól működtek. A finálé pedig... de arról majd egy kicsit később. 

Szóval az évadnyitó epizód a londoni metró egyik késő esti szerelvényén játszódik. A kilences számú kocsi utasai pedig próbálják megőrizni a hidegvérűket, amikor az áramkimaradás miatt az egyikük pénztárcája eltűnik. A kilenc utas között remek az összhang és a dinamika, emellett némi társadalomkritikát is kapunk. Az epizód végi csavaron kívül rengeteg aktuális témát is boncolgat ez az epizód, emiatt kifejezetten tetszett ez a nyitórész. 

A második rész a villamos-probléma néven ismert erkölcsi dilemmát mutatja be. Egy pszichológus megment egy öngyilkosságra készülő férfit, majd hazaviszi a házába. Elég sötét hangulatú volt ez az epizód és a feszültséget is jól adagolták, ennek ellenére nem leptek meg a fordulatok. A sorozat védjegyeit ismerve nyolc évad után már számítani lehetett arra, hogy melyik szereplővel mi fog történni. 

A Mulberry Close-ban játszódó harmadik epizódot imádtam. Szinte a teljes történetet a 9-es számú ház ajtókameráján keresztül látjuk, mégis meg tudjuk ismerni az utca minden lakóját. Nagyon jók benne a sejtetések, a kétértelmű helyzetek, a kertvárosi környezet, az elsőre cuki, de a felszín alatt alattomos és kotnyeles szomszédok... egyszóval minden a helyén volt ebben az epizódban. Nekem egyértelműen ez a rész tetszett a legjobban az évadból. 

A szabadulószobás epizód főleg a rejtvények miatt tetszett. Egy négy fős családot látunk, akik együtt töltenek egy napot, mielőtt a legidősebb lány egyetemre menne. A zárt hely természetesen előhozza a családtagokból a problémákat, de az epizód végi fordulatra abszolút nem számítottam. Tény, hogy nagyon érzelmesre sikerült, de mivel egy korábbi évadban már volt hasonló, így engem annyira nem érintett meg. 

Az ötödik rész a kilencedik szimfóniákon ülő átokkal nem a sorozat legjobban sikerült darabja, nekem mégis tetszett. Jól meg tudta idézni az Edward-kori Angliát és a misztikus hangulatot. Nem mellesleg a kilences szám is nagyon ki lett hangsúlyozva, de ez az egész évadra igaz. 

És akkor el is jutottunk az évad- és sorozatzáró epizódhoz. Tulajdonképpen az egész epizód a sorozat nézőinek való kedveskedés. Rengeteg utalást kapunk a korábbi epizódokról: konkrétan az összes epizód megjelenik benne valamilyen formában (koktélnév, fali poszter, kellék, jelenet, egysoros mondat, stb.), ezen az oldalon össze is van gyűjtve mind. Ráadásként pedig az összes színész feltűnik a sorozat záróbuliján, akik nélkül nem jöhetett volna létre a sorozat ebben a formában. 

Mondanám, hogy hiányozni fog a sorozat - ami igaz is -, ugyanakkor az is tény, hogy 54, témájában egymástól teljesen eltérő epizód után már nehéz újat mutatni. És bizony így is voltak olyan részek, amelyek kifejezetten gyengére vagy felejthetőre sikerültek. Szóval ha úgy vesszük, akkor a csúcson ért véget az Inside No. 9. Kilenc évad így is megadatott neki, ami már önmagában szép teljesítmény. 

Értékelés: 8/10

Clare Leslie Hall: Sebzett lelkek

"Annyi mindent tehettünk volna, hogy ne úgy alakuljanak a dolgok, ahogyan alakultak. De nem tettünk."

Fülszöveg: Az ​egész falu sejtette, hogy nem lesz jó vége, ha Gabriel hazaköltözik. És most, amikor Beth elnézi a szeretett férfit, aki gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt, önkéntelenül arra gondol, hogy igazuk volt.

Tizenhét évesen ismerkedett meg Gabriellel. Azon a szédült, varázslatos nyáron a fiú hatására mindent másként gondolt, érzett és látott. Azt hitte, egy nagy, soha véget nem érő szerelem kezdete az a nyár. Amikor azonban Gabriel elment, és azzá vált, akinek az anyja akarta látni, Beth összeomlott.
Frank segítségével állt talpra. Az együtt felépített életük pedig egészen más lett, mint amilyet Beth Gabriellel elképzelt. És mégis, volt idő, nem is kevés, amikor boldognak érezte magát. Nézte a férjét és a fiát, ahogy traktorral járják a gazdaságot, és egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy ez az ő élete.
De most Gabriel visszajött, és Bethben kártyavárként omlott össze minden, amit bizonyosságnak hitt. Tíz év múltán is működik közöttük a kémia. Beth pedig jól tudja, hogy amit tesz, nem helyes, és másoknak is árthat vele. De hogyan mondhatott volna le arról, hogy adjon egy második esélyt az első szerelemnek?

Ha nincs a NIOK májusi témája - egy regény, amiben fontos szerepe van egy bírósági tárgyalásnak -, akkor valószínűleg nem olvasom el Clare Leslie Hall regényét. Fülszöveg alapján ugyanis nem tűnt túl izgalmasnak a sztori. A borítója viszont mégis felkeltette a figyelmemet, mert volt egyfajta titokzatos hangulata a barnás és pasztelles színeknek. Na és persze a rengeteg pozitív Goodreads értékelés is fokozta a kíváncsiságomat. Utólag egyébként nem bánom, hogy elolvastam ezt a könyvet, mert nagyon tetszett, bár tökéletes olvasmánynak nem nevezném. 

Először is olyan volt nekem ez a történet, mintha az írónő több másik regényt gyúrt volna egybe. A szerelmi háromszög miatt megkerülhetetlen a Papírpalota (még a borítójuk is hasonlít!), a vidéki élet és a gazdálkodás miatt az Akár a folyó, valamint néhány elemében a Másodvirágzás is visszaköszön. Szóval nem túl eredeti a történet, Clare Leslie Hall regényében mégis jól működött ez az egyveleg. A könyv egyszerűen magához szegezett az első betűtől az utolsóig. 

Az angliai Hemstonban (Észak-Dorset megye) vagyunk 1968-ban. Itt ismerjük meg Beth Johnsont, majd Franket, Jimmyt, Gabrielt és a falubelieket. A visszaemlékezésekből egy szerelmi háromszög rajzolódik ki előttünk, de a szereplők életútját is végigkövethetjük egészen a gyermekkoruktól kezdve. Bobby szép lassan kulcsfontosságú szereplővé válik, nagyon tetszettek azok a részek, amik róla szóltak. Emellett a jelenben, azaz 1968-ban, egy bírósági tárgyalás is zajlik, aminek az elején én nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, később azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap. 

Az egész regény családi drámák egész sorozatát vonultatja fel - talán túl sokat is, bár el tudtam hinni, hogy egy családban tényleg ennyi minden megtörténhet -, a szereplők érzései viszont már nincsenek ilyen bőven kifejtve. Ezt nagyon hiányoltam ebből a regényből. Frank reakciói is nagyon furcsák voltak nekem; számomra hihetetlen, hogy egy férfi ilyen nyugodtan fogadja a felesége viselkedését. Beth meg... néha komolyan meg tudtam volna rázni és rákiabálni, hogy: "Észnél vagy? Ne csináld már ezt!" Rengeteg volt a szappanoperai fordulat, amit aztán a "titok" koronázott meg. És furcsa módon mégis illett a történetbe, nem éreztem emiatt túlírtnak ezt a regényt. 

Nagyon sok olyan elemet kiemelhetnék még ebből a regényből, ami hatásvadász? szokatlan? irreális?, összességében mégis kerek egésznek érzem ezt a történetet. Az írónő ugyanis minden szálat lezárt és végeredményben minden szereplő tettére magyarázatot kapunk. Ja és az olvasottak tükrében a borítón szereplő tölgyfa is értelmet nyert. A magyar címet - Broken Country = Sebzett lelkek - szintén dicséret illeti, hiszen jobban belegondolva majdnem minden szereplő mélyen gyökerező traumától szenved.

Cruella - Szörnyella (2021)

Az 1970-es évek Londonjában vagyunk, a punk rock forradalom forgatagában játszódó történet Estellát, a fiatal csavargót követi nyomon, aki eszét és kreativitását hasznosítva igyekszik nevet szerezni magának ruhaterveivel. Összebarátkozik két tolvajjal, akiknek tetszik a csínytevésre hajlamos lány; együttes erővel boldogulnak a londoni utcákon. Egy napon Estella divathoz való érzéke felkelti von Hellman bárónő, a lefegyverzően sikkes divatlegenda figyelmét. Újdonsült munkakapcsolatuk azonban olyan események és felfedezések láncolatát indítja el, amik előcsalják Estella galád oldalát, s így lesz belőle a harsány, divatos és bosszúszomjas Szörnyella. 

Gyerekkoromban jó néhány Disney filmet láttam, ám a 101 Kiskutya nem tartozott közéjük. Pedig az 1996-os változatban imádtam Glenn Close alakítását. Ez a 2021-es film véletlenül került a látószögembe és leginkább Emma Stone és Emma Thompson miatt érdekelt. Ha nem ők játszották volna a főszerepet, akkor valószínűleg bele sem nézek a filmbe, ugyanis a két órás játékidő nagyon hosszúnak tűnt. 

Tulajdonképpen egész tisztességes eredettörténetet kreáltak Szörnyellának. Estella születésétől indulunk és gyakorlatilag végigkísérjük a felnövését. A gyerekkorából csak pár jelenetet látunk, de minden pillanatnak helye van, hogy megértsük, miért lett Szörnyella olyan, amilyen. Jó a film dinamikája, nem időz el feleslegesen olyan jeleneteken, amiknek később nincs jelentősége. Ugyanakkor el bírtam volna viselni még több gaztettet Szörnyella részéről, mert nagyon jók voltak a bárónő elleni szabotázsai. A kedvencem a molylepkés akciója volt, az egészen zseniálisan volt megcsinálva. 

A film nézése közben sokszor eszembe jutott, hogy a Cruella mennyire hasonlít az Ördög Pradát viselre. A divat világa ebben a filmben is hangsúlyos és a bárónő karaktere sok ponton hasonlít Miranda Priestlyére. Emma Thompson pedig ugyanúgy lubickol a bárónő szerepében, mint Meryl Streep a már említett filmben. Az Estellát/Szörnyellát alakító Emma Stone is remek, teljesen más oldalát mutatja meg, mint a La La Landben. Nekem Szörnyellaként jobban tetszett, sokkal jobban állt neki a gonoszabb szerep, mint a félénk és szerény Estelláé. De a többi színész játékára sem lehet panasz. 

Bár a történet egy idő után kiszámíthatóvá vált, a pörgős tempó, a helyszínek, a megvalósítás és a zene miatt nagyon élveztem ezt a filmet. A drámaiság ellenére a humor is működött benne, így a két órás játékidő gyorsan elrepült. Összességében nem bántam meg, hogy megnéztem a Cruellát, hétvégéi kikapcsolódásnak tökéletes volt. 

Értékelés: 8/10

Amy Neff: Amikor a legjobban szerettelek

"A szerelem az, amikor két ember kéz a kézben sétál, követik egymást a fény felé."

Fülszöveg: Minden nagy szerelmi történet megérdemel egy szép befejezést.

Joseph és Evelyn 1941 nyarán szerettek egymásba. Talán elkerülhetetlenül, hiszen a két fiatal együtt nőtt fel, a szüleik háza egymás mellett állt New England csodálatos tengerpartján.
Most, több mint hatvan év elteltével, Joseph és Evelyn megdöbbentő hírt közöl három felnőtt gyermekével: egy év múlva véget vetnek az életüknek. A nő szívszorító diagnózist kapott, a férfi pedig nem tud és nem is akar nélküle tovább élni. Miközben újra végigjárják életük ösvényeit, és új, közös emlékeik születnek a gyermekeikkel, szembe kell nézniük mindannak a rideg valóságával, amit elindítottak. Vajon véghez tudják – vagy akarják – vinni a tervüket?

Nagyon vártam ennek a könyvnek a megjelenését, mert már az ismertető is felkeltette a figyelmemet. A borítóról nem is beszélve! Egy életen át tartó szerelem, egy egymás mellett leélt élet, egy letaglózó diagnózis és egy közösen meghozott döntés, ami a család minden tagjára hatással van... Tulajdonképpen semmi másról nem szól Amy Neff regénye, mint magáról az életről. 

Joseph és Evelyn sorsának alakulását a megismerkedésük első pillanatától kezdve végigkövetjük. Két idősíkon halad a történet: a jelenben, 2001 júniusától és a múltban, 1941 nyarától. Természetesen nincs minden másodperc megemlítve, csak a legjelentősebb eseményeket látjuk. A hat évtized alatt mélységeket és magasságokat is megél a két főszereplő, de alapvetően átlagos életet tudhatnak maguk mögött. Ahogy megérkezünk a jelenbe, megértjük, miért is szereti egymást annyira ez a két ember. Számomra ez volt a legszebb ebben a történetben. Nagyon jó volt olvasni, hogy Joseph és Evelyn még ennyi idő után is szeretettel és érdeklődéssel fordul egymás felé és a legapróbb dolgokat is őszintén meg tudják beszélni. 

Persze végig ott van a regényben a házaspár döntése és az utolsó boldog év végessége, így kíváncsian vártam, mi fog történni 2002 júniusában. Túlságosan nem lepődtem meg az események alakulásán, a zárással viszont nem voltam maradéktalanul elégedett. Szépen felépítette a jelenetet az írónő, de aztán sok mindent a levegőben hagy. 

Maga a történet nagyon szép, de nekem hiányzott a mélysége. Igen, Joseph és Evelyn nagyon szeretik egymást, de különösen a kapcsolatuk elején éreztem azt, hogy ők inkább megszokásból vannak együtt. Az évtizedek alatt szépen összecsiszolódnak és egymáshoz idomulnak. A második világháborútól eltekintve semmi rendkívüli nem történik velük és bár időről időre felteszik egymásnak a kérdést, hogy mit is szeretnek a másikban, nagyon evidens és kézzelfogható válaszokat adnak. Alapvetően ezzel nincs baj, én viszont összességében többet vártam ettől a regénytől. 

Hunyadi - 1x10: A Mindenható Csend Hangja

"Gyáván élni könnyű, de meghalni csak hősként érdemes!"

És akkor elérkeztünk 1456-hoz és a nándorfehérvári csatához. Az előző epizód szépen felvezette az eseményeket, hogy aztán minden a fináléban csúcsosodjon ki. A történelemkönyvekből tudjuk, hogyan végződött az ütközet, ennek ellenére az évadzáró epizód mind a 84 perce odaszegezett a képernyőhöz. 

Az eddigi bejegyzéseimben is dicsértem a sorozatot, a finálé pedig gyönyörűen megkoronázta az évadot. Az egész epizód a nándorfehérvári diadalról szólt és önálló filmként is megállja a helyét. Olyannyira, hogy a záróepizódot országszerte bemutatták a mozikban és a legtöbb helyen telt házzal vetítették. A stáblistát követően tapssal díjazta a közönség a látottakat, 700 ezer néző pedig a tévéképernyők előtt nézte a sorozat tizedik epizódját. Ezek azért nem mindennapi adatok. 

Volt már néhány csata a sorozatban (pl. rögtön a nyitórészben Galambócon, Szendrőn, a Vaskapunál, Várnánál), de kétségtelenül a nándorfehérvári volt a legmonumentálisabb. Tele volt látványos elemekkel, a közelharcok ugyanolyan jók voltak, mint a nagy tömegjelenetek. Minden egyes jelenetet élvezet volt nézni. Nem emeltem ki eddig az operatőri munkát, de most megteszem: csodálatos volt ennek az epizódnak (is) a fényképezése, Garas Dániel csapata kiváló munkát végzett. Olyan feszült és élethű hangulatot sikerült teremteni, hogy szinte a bőrömön éreztem a várostromot. 

A legfontosabb szereplők Hunyadi, Mohamed és Kapisztrán János voltak. Az összecsapás előtti lelkesítő beszéd mindkét oldalon hatásos volt, amit a kétnyelvű Miatyánk zárt le. Nem vagyok vallásos, de végig libabőrös voltam, amikor Vitéz és Kapisztrán egymással párhuzamosan elmondja az imát. Ezután indul meg az ostrom. Mellékszálként pedig Újlakit és Mátyást látjuk, akik végül eljutnak Nándorfehérvárra. 

A török oldalon ízelítőt kapunk Vladut kegyetlenkedéseiből, ami már Mohamed ízlésének is sok. Ahogy mindketten megjegyzik: az alma nem esett messze a fájától. Feszült jelenet zajlik le kettejük között, de végül minden úgy történik, ahogyan a történelemkönyvek megírták. És amint Vladut kikerül a képből, megjelenik Kapisztrán János serege, Hunyadi támogatásával pedig sor kerül egy végső ütközetre. Kíváncsi voltam, mi lesz Mohameddel, de szerencsére nem történtek hatásvadász fordulatok. Sőt, nagyon szép volt Mohamed megjegyzése Hunyadiról, uralkodóhoz méltó gesztust sikerült tanúsítania. 

Hunyadi tehát győzelmet aratott Nándorfehérváron, de sajnos nem sokáig élvezhette a diadalt. A betegségét finoman érzékeltetik és csak a halála után, a gyászszertartáson látjuk viszont. Erzsébet méltó beszédet mond férjéről, amit Cillei és V. László érkezése szakít félbe. Ha esetleg készül folytatás a sorozatból, akkor Cillei már beharangozta a kiinduló állapotot: "A háború csak most kezdődik." Én vevő lennék a folytatásra, hiszen Mátyás trónra kerülése és uralkodása is bővelkedik izgalmakban és fontos eseményekben. Azt leszámítva, hogy 1458-ban nem volt koronázás a Duna jegén... 

Külön évadkritikát nem tervezek a sorozatról, a tíz epizódbejegyzésben mindent el tudtam mondani, amit szerettem volna. Azt gondolom, hogy a Hunyadi méltó emléket állított a törökverőnek és egy olyan történelmi korszakot mutatott meg, amit eddig nem láttunk filmen. Mind a tíz epizód színvonalas lett és én nagyon örülök, hogy egy ilyen minőségű alkotás el tudott készülni. Igény volt rá, ezt a nézőszám is tükrözi. 

A finálét és az egész évadot 9/10-re tudom értékelni. Reménykedjünk benne, hogy lesz folytatás és hogy ugyanez az alkotógárda fogja készíteni. 

Hunyadi - 1x09: A Világ Bajbajutottainak Menedéke

"Békét teremteni sokkal nehezebb, mint háborút indítani."

Utolsó előtti epizódhoz érkezett a sorozat, Hunyadi itt már kormányzóként van jelen. Ahhoz képest, hogy csatamentes volt az epizód, izgalmas eseményeket láthattunk. Nagyon szépen épült ez a rész az előző epizód történéseire: Szilágyi Erzsébet bűntudatára, Cillei árulására, valamint Mohamed nagyratörő terveire. Ebben az epizódban tulajdonképpen ezeket a történetszálakat vitték tovább és bontották ki. Spoilerekkel folytatom. 

Nem sorrendben haladva először Cilleivel kezdem. Nyilván senkit nem lep meg, hogy Hunyadi kormányzóvá választását nem nézi tétlenül, az első adandó alkalommal rohan Frigyeshez segítséget kérni. Frigyes nem mindennapi békeajánlattal áll elő, hogy elcsituljanak az indulatok: keljen egybe a két fél gyermeke, azaz Cillei Erzsébet és Hunyadi Mátyás. A frigy megköttetik, így a Magyar Királyságon belül békés évek következnek. 

A határokon kívül azonban már más a helyzet: Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt és egész Európát le akarja igázni. Egyetlen akadály van csak számára: a Magyar Királyság. Ez lesz tehát az első terület, amit megtámad. A nándorfehérvári csatára majd a 10. részben kerül sor, most csak az előkészületeit látjuk. Viszontlátjuk Kapisztrán Jánost is, aki Rómából elindulva sereget gyűjt a keresztény hit védelmében. Még az égiek is mellé állnak és üstökössel mutatják számára az utat. 

Sor került ebben az epizódban Szilágyi Erzsébet és Hunyadi beszélgetésére is. Mindkét színész nagyon erős alakítást hoz, amikor kiderül az igazság. Újlaki tette nem is marad büntetlenül, Hunyadi egy kicsit átalakítja a báró arcát. Mara pedig egy zárdában lel menedékre, ezzel kikerül a fontosabb szereplők közül. Érdekes lenne egy külön epizódot szentelni Szilágyi Erzsébet és Brankovics Mara megpróbáltatásainak és hogy milyen életutat jártak be a pilot epizód óta. Erre valószínűleg nem kerül sor, hiszen így is sok mindent ki kellett hagyniuk az íróknak a sorozatból. 

Történik egy időugrás is az epizódban: 8 évet ugrunk előre, így érkezünk meg Nándorfehérvárhoz, na meg V. Lászlóhoz, akit törvényileg is elismernek Magyarország uralkodójának. Hunyadi kormányzósága ezzel megszűnik, Mátyás házassága pedig felbomlik, ugyanis Cillei Erzsébet meghal. Ulrich ritka őszinte pillanatát láthatjuk, amikor elsiratja egyetlen lányát. Hogy Mátyásnak ne essen bántódása, Vitéz János Újhelyire bízza a fiút. Vitéz egyébként egyre nagyobb szerepet vállal a diplomáciában és az esetleges konfliktusok elsimításában. 

A folytatásban Nándorfehérvár lesz a fő helyszín, amellyel kapcsolatban két "apróságot" már beharangozott ez az epizód. Az egyik az ágyúk használata. Hunyadi egykori ágyúöntője a jobb üzlet reményében felkeresi Mohamedet, ajánlatával pedig rögtön lenyűgözi a szultánt. 

A másik dolog, ami megragadta a figyelmemet, az az, hogy Mohamed nem akarja Vladutnak adni Havasalföldet. Jelentéktelen porszemnek nevezi Vladut szülőföldjét és örökre maga mellett akarja tudni leghűségesebb szolgáját. A történelemből persze tudható, hogy Vladut végül mégiscsak Havasalföld fejedelme lesz (és Vlad Tepesként lesz ismert), úgyhogy remélem, hogy a fináléban lesz jelentősége annak a csalódott tekintetnek, amivel Mohamed mondandóját fogadja. 

Értékelés: 9/10

Hunyadi - 1x08: Uralkodók Uralkodója

"Arra tanítottál, hogy mindenki pótolható. Igazad volt."

Az előző epizód eseményei után ismét a trónutódlás kérdését kell rendezni. Drinápolyban Mohamed követi Murádot, a Magyar Királyságban pedig V. László kiskorúsága miatt kormányzóválasztásra kerül sor. Térjünk is rá a spoileres részletekre. 

Drinápolyban a trón elfoglalása nem megy zökkenőmentesen. Mohamed a török pasák támogatását és elismerését szeretné kivívni, emellett Marát is maga mellett akarja tudni. Mara azonban Murádot szeretné követni, amit Mohamed nem néz tétlenül. Mara, bár anyja helyett anyja volt Mohamednek, a fiútól csak bántást kap. Murád pedig egyértelműen kijelenti, hogy nem tudja szeretni másodszülött fiát. Vajon hogy alakultak volna az események, ha Ali, az elsőszülött fiú nem hal meg? 

A várnai csata után Hunyadi és fia Vlad Dracul vendégszeretetét élvezi Havasalföldön. Szilágyi Erzsébet lát reményt a megmentésükre, Újlaki viszont egyáltalán nem támogatja ebben. Sőt, olyan feltételt szab, amit Szilágyi Erzsébet csak nagy erkölcsi dilemmák árán tud teljesíteni. Ebben az epizódban Újlaki Miklós kapott reflektorfényt. Méltó tanítványa lett Cilleinek, ugyanolyan gátlástalan és önző célok vezérlik. 

Közben török követség érkezik Havasalföldre, akik egyezkedni próbálnak Hunyadival. Velük szinte egyidőben a felmentő sereg is megérkezik, így Hunyadiék szerencsésen kiszabadulnak Vlad Dracul fogsága alól. A csetepaté gyorsan lezajlik, Vladtól pedig érzékeny búcsút veszünk. Karizmatikus szereplője volt a sorozatnak, de végül a saját csapdájába esett. Nincs sok idő ünnepelni, mert Hunyadiékat hamarosan Rákosmezőre szólítja a kötelesség. 

Hogy ki lesz az ország kormányzója, azt a történelmi tanulmányainkból tudni lehet. Ebben az epizódban nem mutatják meg, cserébe viszont napvilágra kerül Cillei árulása. Fekete Ernő ezúttal is remekel a fő intrikus szerepében, egyszerűen élmény nézni a jeleneteit. 

Korábban hiányoltam az érzelmeket a sorozatból, ezúttal nem maradtak el. Erzsébet nagy árat fizetett férje és fia szabadságáért, és bár senki nem ítéli el őt, ő maga nem tud megbirkózni a helyzettel. Hunyadi rossz apának tartja magát, hiszen alig foglalkozott a fiával. Ezt a börtönben be is ismeri Lackónak. Eseménydús volt ez az epizód is, de örültem neki, hogy ezek a lassabb és érzelmesebb jelenetek is helyet kaptak, mert így jobban tudták árnyalni a karaktereket. Néhány helyen ugyan látványosan feláldozták a történelmi hitelességet a dramaturgia oltárán, de ezt el tudom nézni a sorozatnak, mert ennyi írói kreativitás szerintem még belefér.

Értékelés: 8/10

Hunyadi - 1x07: Allah Földi Helytartója

"Fiaim! Megint itt hagytak minket a szarban! Ígértek nekünk hadakat. Hajókat. Csillagokat az égről. De nem kaptunk semmit. Ismét cserben hagytak bennünket. De mi mégis itt vagyunk, és harcolni fogunk!"

Elérkeztünk 1444-hez és a várnai csatához. Történelemből mindenki tanulta, hogy magyar részről ez bizony egy vesztes csata. Számtalan oka volt ennek, amire az epizód is kitér: sokszoros török túlerő, az időjárás viszontagságai, Ulászló naivitása és tapasztalatlansága, na és persze Cesarini kudarcba fulladt egyéni ambíciói. Hunyadi jól összefoglalta a tényállást, amivel lelket próbált verni a seregbe, ezért is választottam az ő szavait a hetedik epizód idézetének. Spoilerekkel tarkított kritika következik.

Ahogy már az előző rész beharangozta, a keresztes hadjáratként induló sereg Várnánál megütközik a törökkel. A kezdő képsorokban a véres csata képeit látjuk lassítva, majd néhány hetet visszautazva az időben megtudjuk, milyen tényezők vezettek a csata elvesztéséhez és persze az ütközet következményeit is láthatjuk. Nekem tetszett ez a megoldás, jobban át lehetett érezni ennek a csatának a súlyát. 

Két fontos esemény történik Várnánál: Ulászló életét veszti a csatamezőn, azaz a Magyar Királyság ismét uralkodó nélkül marad, Hunyadi János és fia, László pedig fogságba esik Havasalföldön. Nem nehéz kitalálni, kihez fognak majd kerülni a következő epizódban... 

Nyilván a hangsúly most Hunyadin és Várnán volt, de a többi mellékszál sem elhanyagolandó. Először is ott van Cillei, aki örök szövetségesét, Újlakit rángatja dróton madzagon. Nagyon ügyesen mozgatja a szálakat, mesterien ért ahhoz, hogy kihez milyen kulcs kell. Újlaki indulatait ezúttal Szilágyi Erzsébettel korbácsolja fel. Fájó pont ő a fiatalabb báró számára, hiszen a pilot epizódban a lány még Miklós menyasszonya volt. 

A másik érdekes mellékszál a törökökhöz köthető. Mohamed egyre türelmetlenebb, minél hamarabb félre akarja állítani az apját. A Várnán elért győzelmet is magának követeli. Érdemes megfigyelni a győzelemtől mámoros arcát a táborban. Már nem bocsánatért esedező gyerek, akinek Gyulafehérvárnál láttuk. Halil pasa viszont időközben ki tudta deríteni, ki a felelős Ali haláláért és a szultáni palotában történt vérengzésért. Az biztos, hogyha Mohamed trónra kerül, akkor más módon tervez uralkodni, mint az apja. 

Remek volt ez az epizód is, nagyon jól működött benne az intrika, az akciójelenetek és a monumentális csatajelenetek. Csakúgy, mint a szövegkönyv. Hunyadi lelkesítő beszéde egyértelműen az epizód csúcspontja. Ez az epizód különösen komor hangulatú volt, amit a zene és a színek is tükröznek. Egy kicsit sajnálom, hogy csak tíz részből áll az évad, mert így érezhetően sok esemény kimarad a sorozatból (pl. kisebb ütközetek vagy éppen a hosszú hadjárat), cserébe az eddig látott epizódok mindegyike nagyon színvonalas volt.

Értékelés: 8.5/10

Hunyadi - 1x06: A Hitetlenek

 "Én ugyanaz az ember vagyok címek nélkül is. És te, uram? Ki vagy te a koronáid nélkül?"

Az előző epizódhoz képest öt évet ugrunk előre az időben. A pápa összeurópai keresztes hadjáratot rendel el, amelynek élére Hunyadi Jánost szánja. Előbb azonban tisztázni kell a magyar uralkodó személyét. Spoilerek következnek. 

Meglepően gyorsan megoldódik a magyar uralkodó személyének kérdése, Luxemburgi Erzsébet és Ulászló ugyanis mindkettejük számára előnyös módon meg tud egyezni. Ekkor érkezik meg Cesarini bíboros a pápa hírével, de mivel inkább a saját pozícióját akarja megszilárdítani, igyekszik Ulászló bizalmába férkőzni. Török küldöttség is érkezik Budára Murád békeajánlatával. Ezt Ulászló kisebb módosításokkal hajlandó elfogadni, ám ekkor váratlan tragédia történik, melynek hatására végül megindul a keresztes hadjárat Drinápoly felé. 

Edirnében egyre élesebbek lesznek a trónörökléssel kapcsolatos konfliktusok, miközben Murád a visszavonulását tervezi. Hunyadi pedig kénytelen szembesülni fia akaraterejével és Cesarini hatalmával. Vagyis szinte minden fronton konfliktust és belső problémákat látunk, amik az epizód végére még inkább elmérgesednek. Ennek eredményeképpen török és magyar oldalon is átrendeződnek az epizód eleji status quók. 

A sorozat hatodik része is eseménydús volt. Most nem a csatamezőn zajlottak a sorsfordító történések, hanem a diplomáciában és a paloták falai között. Vitéz János ismét elismerésre méltón brillírozik, miközben Cillei sosem látott erkölcsi mélységekbe zuhan. Azt tudtam, hogy Luxemburgi Erzsébet nem volt hosszú életű és hogy Ulászlóval kevés idő adatott meg neki, de így is sokkolt a halála. Kimondottan megkedveltem Erzsébet karakterét és az őt alakító színésznő is fantasztikus volt ebben a részben. 

Egy kicsit érdemes kitekinteni Hunyadvárra is, hiszen László már majdnem felnőtt és Mátyást is láthatjuk kisgyerekként. Szilágyi Erzsébet természetesen aggódik a fiáért és mindent megtesz, hogy védelmezze őt. Szép párhuzam volt ebben az epizódban Szilágyi Erzsébet és Ulászló víziója és hogy abban az időben milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak az emberek egy-egy jövőt érintő látomásnak. 

Na de térjünk vissza a realitásokhoz! Az már kiderült, hogy Hunyadi helyett Cesarini vezeti majd a sereget, illetve láthattuk a szultáni udvarban, hogy Mohamed mire képes a céljai érdekében. Az biztos, hogy egyik esemény sem marad következmények nélkül. Az epizód feszültségét amúgy remekül oldotta Hunyadi és Ulászló beszélgetése a nászéjszakáról és a nők meghódításáról. 

Értékelés: 8/10

Hunyadi - 1x05: Az Igazhitűek

"Vitéz János a szavak embere. Szép szavaké. De ide nem szavak kellenek, hanem tettek. Az én férjem a tettek embere. Felség, te melyik vagy?" 

Féltávhoz érkezett a sorozat egy kiemelkedően jó epizóddal. Rengeteg történés volt itt, gyakorlatilag onnan folytatódnak az események, ahol az előző epizód abbamaradt: ez pedig a trónutódlás kérdése. Spoilerek következnek. 

Elsőként Luxemburgi Erzsébet fiát koronázzák királlyá az ellopott Szent Koronával, amelyre válaszként Vitéz János és Szilágyi Erzsébet Ulászlót, a fiatal lengyel királyt az országba hívja. A nép akaratából, Szent István koronájával Ulászlót is királlyá koronázzák, így két - elvileg törvényes - uralkodója lesz a Magyar Királyságnak. Diplomáciai bonyodalmakra azonban nincs idő, mert Hunyadi újabb csatára készül a török ellen. 1442-ben járunk már, ekkor kerül sor a vaskapui ütközetre. Ezt sajnos nem jelzik a sorozatban, pedig jó támpontot adott volna. Ez az epizód tehát nagyjából két év eseményeit dolgozza fel. 

Drinápolyban ezúttal nem történik érdemleges esemény a Brankovics fivérek halálán kívül. Nem bántam volna, ha ez kimarad a sorozatból, mert elég sok idő elment a szenvedésükkel. Egy fontos szálat viszont meg kell említeni: Murád fiának, Mohamednek a felkészítését a magyarok elleni csatára. Döbbenetes, hogy a fiú mennyire természetesnek veszi a sorsát és a fő célja az, hogy ne okozzon csalódást az apjának. Le a kalappal Felipe Gabriel Marino előtt, kis Mohamedként az epizód egyik fénypontja volt. 

A másik fénypont számomra Luxemburgi Erzsébet és az őt alakító Hermányi Mariann játéka volt. Erzsébet valóságos anyatigrissé vált, aki a fiáért bármire hajlandó. A Frigyessel való egyezkedése zseniális volt, az epizód egyik csúcsjelenetét nekik köszönhetjük. Ugyancsak remek jelenet volt Vlad és Murád tárgyalása. A szultán bizalmát nem könnyű elnyerni, ezt Vlad is megtapasztalhatta, mi pedig ízelítőt kaphattunk abból, mi is az a karóba húzás. 

Mindezek mellett az első komolyabb csatát is láthattuk, ami egyszerre volt grandiózus és remekül kivitelezett. A közelharcok, a cselek, az egyéni akciók mind nagyon látványosak voltak és a huszita harci eszközök is tetszettek. Utóbbiakból remélhetőleg látni fogunk még a későbbiekben. Az aranypáncél alatt lakozó személy nem lepett meg és arra is számítottam, hogy a kis Mohamed nem hal hősi halált a csatamezőn. Egyedül Újlaki Miklós lógott ki a sorból, Hunyadi mellett látványosan nem találta a helyét. 

Mozgalmas, fordulatos és monumentális volt ez az epizód, szinte minden jelenetet élvezet volt nézni. Nagyon tetszik a sorozatban, hogy nincs üresjárat, tényleg minden képkockának és szónak helye és jelentősége van. Erre ez az epizód is nagyon jó példa.

Értékelés: 9/10

Hunyadi - 1x04: Élet és Halál Ura

"Az emberek úgy hívják: a Hadak Villáma."

Na, ez már egy eseménydús epizód volt! A történet nagyjából ott folytatódik, ahol az előző rész véget ért. Az abban felvázoltak közül két  mellékszál lett itt megemlítve és továbbvive: a török trónutódlási szokások és Luxemburgi Zsigmond betegsége. De persze a korábbi történések is tartogattak még izgalmas fordulatokat. Spoileres övezet következik. 

Nos, Zsigmond halála elég gyorsan bekövetkezik és ahogy már a korábbi epizódok is utaltak rá, Habsburg Albert veszi át a trónt. Csakhogy ő nagyon gyenge kezű uralkodó, amit a nemesség - Cillei Ulrich és Újlaki Miklós vezényletével - igyekszik ki is használni. Sikeresen elérik, hogy az ország határain kívülre ne legyenek hadba hívhatók a katonáik. És mindez akkor történik, amikor tíz év béke után Murád megindul Szerbia és Szendrő vára ellen. 

Három nagyon erős karakter dominálta ezt az epizódot. Az egyik Hunyadi, aki próbál sereget kovácsolni a magyar tábor katonáiból és határozott erővel fellépni a törökök ellen. Mivel nem jár sikerrel, egy olyan haditervet alkalmaz, ami nagyon rizikós, de beváltja a hozzá fűzött reményeket. A másik domináns karakter Cillei, aki nemcsak Albertet próbálja dróton rángatni, hanem annak feleségével, Luxemburgi Erzsébettel is szövetkezik. Eddig is az intrika volt köthető a nevéhez, de ebben az epizódban Cillei látványosan nagy teret kapott. A harmadik szereplő pedig maga Murád, aki megmutatja a hatalmát és kegyetlen módon bünteti meg Mara fivéreit. 

Elég véres epizód volt ez (Vlad kegyetlenkedéseit most nem is részletezem), ugyanakkor Hunyadin keresztül szép példát láttunk a megfontolt és átgondolt harcmodorra. Ja és a törökök végre megismerhették Hunyadi nevét is. Grandiózus csata helyett ezúttal egy kisebb közelharcot láttunk, amit szívesen néztem volna még tovább. A háttérben volt ugyan, de Vitéz János is egyre fontosabb szereplővé válik. Kiváló diplomáciai érzéke van és igyekszik a Magyar Királyság számára előnyösen mozgatni a szálakat. 

A magyar és a török fél is szenved el veszteségeket, de a szendrői csata igazán nagy vesztese Habsburg Albert lett. Szinte már megsajnáltam, amikor a hintó nem veszi fel őt, Cillei Ulrich és Luxemburgi Erzsébet pedig a maradék álmát és önbecsülését is porrá zúzza. 1439-ben vagyunk, Albert vérhasjárványban hal meg. Így pedig meg is van a következő epizód kiindulópontja: ki lesz Albert után a magyar királyi trón várományosa? 

Tetszett ez az epizód, szerencsére az indokolatlan vetkőzésekről ismét a történelmi események bemutatására és a karakterizációra került a hangsúly. Ami nekem egy kicsit furcsa, hogy a szereplők - Zsigmond kivételével - szinte alig öregednek. Ez gondolom, az idő előrehaladtával majd változni fog.

Értékelés: 8.5/10