2024. március 5., kedd

Hidas Bence: És mindent betemet a hó

Fülszöveg: 1924 fogvacogtató telén az öreg Wimmer Marika néni felfelé baktat a budakeszi Kálvária-domb meredek oldalán. A kápolnába igyekszik, ám a felszentelt épületben biztonság helyett félelem vár rá. Zsigeri félelem. Egy oldalsó ablakon betekintve ugyanis szörnyű látvány fogadja: egy fiatal lány holtteste fekszik kiterítve a templom padlóján.
A falu összezár. A lakosok közé bizalmatlanság kúszik, ami nem könnyíti meg a fővárosból küldött két nyomozó, Pinelli Károly és Márzay Ottó dolgát. A kutatásukat nem csupán a helyiek gyanakvása nehezíti, hanem a mindent elfedő havazás is. És ahogy a hó egyre inkább betemeti a nyomokat, úgy bukkannak elő újabb és újabb holttestek – a gyilkost pedig mindenáron meg kell állítani. 

Mivel az idei tél nem hozott sok havat, egy olyan könyvvel szerettem volna zárni a februárt, ami hóban, fagyban és fogcsikorgató hidegben játszódik. Hidas Bence regénye nagyjából ugyanakkor jelent meg, mint a Halálos rozé, de én szándékosan időzítettem tél végére az elolvasását.

A már említett Halálos rozéhoz hasonlóan ez a krimi is egy elsőkönyves író debütálása, ami őszintén meglepett. A történet kidolgozása, a stílus és a nyelvezet rendkívül igényes és kiforrott, végig olyan érzésem volt, mintha klasszikus szépirodalmat olvasnék. A korhangulat maximálisan átjön a lapokon és egy kis ízelítőt is kaphattunk a sváb kultúrából. 1924-ben vagyunk, a szereplők mindennapjait még élénken meghatározzák az első világháború eseményei és utózöngéi. És hát mai szemmel kissé szokatlan, hogy a szereplők nem okostelefonokkal szaladgálnak, hanem gyalog, lovaskocsin vagy automobillal jutnak el egyik pontból a másikba.

Műfaját tekintve ez a könyv is egy krimi, középpontjában pedig egy sorozatgyilkosság áll. Az ügy nagyon szerteágazó és csavaros, és bár sikerült összeraknom a kirakós elemeit - a gyilkos személyét és indítékát is ki tudtam találni -, az első oldaltól az utolsóig lekötöttek az események. Minden információ megfelelően van adagolva és egy percig sem ül le a történet. Még a zsámbéki kitérő is érdekes volt és hozott váratlan fordulatokat az ügy szempontjából. 

Talán a karaktereket lehetett volna egy kicsit részletesebben ábrázolni - a külsejükről ugyanis alig derül ki valami, de a szereplők jellemrajza és egymáshoz való viszonya bőven kárpótolt. A tájleírások is kellően részletesek és egyediek, nem volt nehéz magam elé képzelni a könyv színhelyeit. 

Mindent összevetve nagyon ígéretes és jól sikerült krimi lett Hidas Bence munkája és csak remélni tudom, hogy lesz még mit olvasnom tőle a jövőben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése