Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton

Fülszöveg: A zánkai úttörőtáborból egy tihanyi hajókiránduláson titokzatos körülmények között eltűnik a tizennégy éves Marion Morel, a Francia Kommunista Párt párizsi titkárának egyetlen gyermeke. Néhány nappal később pedig az úttörőváros strandján holtan találnak egy huszonegy éves tanárképző főiskolás lányt, aki a gyermekek kísérőjeként vett részt a hajókiránduláson.
A nyomozással Adorján Máté hadnagyot bízzák meg. A tehetséges fiatal nyomozónak segítőtársa is akad: Lendvay Laura, a szomszédos vállalati üdülőben nyaraló orvostanhallgató. A lány pszichiáternek készül, és élénken érdeklődik egy új amerikai módszer, a bűnügyi profilkészítés iránt.
A mindvégig izgalmas, fordulatos történetben megelevenedik a Kádár-korszak Magyarországa, a hetvenes évek végének tipikus karaktereivel: párttitkárokkal, örökké elégedetlenkedő hivatalnokokkal, vadászgató, jachtot és szeretőket tartó, a nyugati életstílust majmoló nagyvállalati vezetőkkel. 

Balaton és krimi... eddig csak Szlavicsek Judit nevét tudtam kötni ehhez a témához és műfajhoz, ám a Véres Balatonnal Zajácz D. Zoltánt is ide lehet sorolni. A retro-láz még napjainkban is tombol, ezúttal az 1970-es évek végéhez utazunk vissza. 1979. nyarán vagyunk, a zánkai úttörőtáborban. Egy tihanyi kirándulás során eltűnik egy francia kislány, egy nappal később pedig brutálisan meggyilkolják az egyik kísérőtanárt. Az előzményekről ekkor még semmit sem tudunk, de ahogy halad előre a nyomozás, úgy derül ki egyre több részlet. 

Én ezt a krimit imádtam! Érdekes az alaphelyzet, jók a karakterek, szépen fel van építve a nyomozás és az utolsó oldalig megmarad az izgalom. Tetszett, hogy az ügyek minden szálát kibontották - azokat is, amelyekről messziről látszott, hogy nem vezetnek majd eredményre -, emiatt reálisnak hatottak az események. Bár a történet idején én még nem éltem, simán el tudtam képzelni, hogy a valóságban is hasonlóképpen alakulnának a dolgok. 

A Balatonból kevesebbet kaptunk, a nyomozás ugyanis jóval túlmutat Zánkán. Az események nemcsak magyar városokat érintenek, hanem Belgiumot és Franciaországot - azon belül is Párizst. A korszellemből is sok elem visszaköszön: bútorok, autók, ételek, termékmárkák, na meg persze az elmaradhatatlan kávé (szerencsés esetben nyugatról származó) egy-egy megbeszélésnél. Mindez pedig tökéletesen megfért egymás mellett. Abszolút hozta a könyv azt a hangulatot, amit az idősebb rokonoktól és családtagoktól hallottam erről az időszakról. Még egy kis párhuzamot is találni a sorok között a mai korral, mert bizonyos dolgok azóta sem változtak Magyarországon...

A Laura-Máté páros is hihető volt; örültem, hogy nem vitték túlzásba a romantikát. Talán a Gyulai Károly-szálat lehetett volna kihagyni, arról amúgy is csak információmorzsákat kaptunk és nem voltunk szerves részei a nyomozásnak, a másik két bűneset önmagában ki tudta tölteni a regényt. A véres Balaton az író első könyve és az olvasottak alapján a többi kötetre is kíváncsi vagyok.