2012. január 7., szombat

A 2011-es év zenében

A filmes összegző után zeneileg is visszatekintenék a 2011-es évre. Azokat az albumokat veszem sorra, amiket a legtöbbször hallgattam vagy valamiért emlékezetesek maradtak.

Január: The Killers  - Day & Age (2008)
Szilveszter másnapján hallgattam meg először az albumot, de annyira passzolt az akkori hangulatomhoz, hogy hetekig ezt hallgattam a legtöbbször.

Február: Scanners - Submarine (2010)
Az együttes nevével a Shamelessben találkoztam, ahol két számuk is felcsendült. A Baby blue után rögtön be is szereztem az albumot, ami tele van jobbnál jobb dalokkal. 

Március: Young The Giant - Young The Giant (2011)
Miután a rockonlelkeken meghallgattam az első single-t, az egész albumra kíváncsi voltam. A My body is tetszett, de sok olyan szám van ezen az albumon, ami jobb ennél. 

Április: Arcade Fire - Neon Bible (2007)
               Arcade Fire - The Suburbs (2010)
Azt hiszem, twitteren hallottam először az Arcade Fire-ről és hát azonnal meg is kedveltem őket.

Május: House of Heroes - The End Is Not The End (2008)
           House of Heroes - Say No More (2006)
Az eddig felsorolt együttesekhez képest kicsit keményebb ez a zene, és bár nem hallgattam ronggyá ezt a két albumot, néhány szám igencsak jól sikerült. 

Június: 77 Bombay Street - Up In The Sky (2011)
Könnyed, nyári album és bár sosem voltam nagy rajongója a folk rocknak, a lemez összes száma tetszett.

Július: Cold War Kids - Mine Is Yours (2011)
A 77 Bombay Streethez hasonló a banda stílusa, úgyhogy ezt az albumot is hamar megszerettem.

Augusztus: Two Door Cinema Club - Tourist History (2010)
Ismét egy könnyed album és bár először furcsának találtam ennek az ír bandának a zenéjét, második meghallgatásra már meggyőztek.

Szeptember: Elliot Minor - Elliot Minor (2008)
                         Foster The People - Torches (2011)
Két, merőben más stílusú album, de van valami ezekben az együttesekben, ami megfogott.

Október: Noisettes - Wild Young Hearts (2009)
                   Florence & The Machine - Ceremonials (2011)
A Noisettes kicsit kilóg a sorból, mert inkább a popzenéhez tartozik, de maga az album kellemes meglepetés volt. A Florence & The Machine új albumát viszont már régóta vártam és sokkal jobban bejött, mint az előző. Kiforrottabb lett a hangzás és sokkal több dal ragadott meg, mint a 2009-es Lungsról.

November: Tennis - Cape Dory (2010)
Twitteren hallottam erről az együttesről és hamar sikerült megkedvelnem őket. Maga az album egy egy éves vitorláskörút után született, ami vissza is köszön a zenében. 

December: Sixx: A.M. - This Is Gonna Hurt (2011)
                       Songs of Anarchy (Music from Sons of Anarchy Seasons 1-4) 
Soha nem rajongtam a Sixx A.M.-ért, ez az album viszont baromi jól sikerült. 
A Sons of Anarchy zenéjét és a betétdalokat sokszor dicsértem, ezért örültem neki, hogy végre összegyűjtötték a legjobbakat a sorozat első 4 évadából. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése