"Hogy kiből válik sikeres ember, gyakran egy hajszálon múlik: egy találkozáson, egy döntésen, egy lehetőségen..."
Fülszöveg: Ahol szeretet van, ott sosincs sötétség.
Három ember, akinek sosem kellett volna találkoznia, egy járatra kap
jegyet. És a sors furcsa tréfát űz velük. Az ötéves Layla eltűnik egy Los
Angeles-i bevásárlóközpontból. Megrendült szülei a történtek után
különválnak.
Öt évvel később a kislány előbukkan, méghozzá pontosan ugyanazon a
helyen, ahol nyoma veszett. Életben van, de megmagyarázhatatlan
némaságba burkolózik. A viszontlátás örömét egyre több megválaszolandó
kérdés követi. Hol volt mindvégig Layla? Kivel? És főleg: miért tért
vissza?
Nem telhet el nyár új Musso regény nélkül, ráadásul erről a kötetről szinte csak jó véleményeket olvastam, úgyhogy amint a kezembe került ez a könyv, rögtön bele is kezdtem és két nap alatt a végére is értem.
A Mert szeretlek a francia szerző korai művei közül való, így inkább a misztikum és a dráma dominál benne, a krimi háttérbe szorul. Három ember sorsa fonódik össze ebben a regényben: a pszichológus Marké, akinek gyermeke elvesztése után kisiklott az élete, a fiatal Evie-é, aki anyja halála után bosszúra szomjazik és a dúsgazdag botrányhős Alysoné. Mindhárman egy repülőgépen utaznak, itt találkoznak először egymással. Ez a találkozó pedig mindhármuk életében sorsdöntő lesz...
De ne szaladjunk ennyire előre! Musso eddig olvasott könyveihez hasonlóan ez a regény is hamar magával ragadott és fejezetről fejezetre kíváncsibb voltam a történet végére. Fordulatokból most sincs hiány, folyamatosan a "Mi vaaan?", "Ezt mégis hogyan?", "De nem úgy volt, hogy...?" kérdések hagyták el a számat. A regény nagy része flashback jelenetekből áll és mind a dátumokra, mind a helyszínekre oda kell figyelni, hogy követni lehessen az eseményeket. Ily módon a "legnagyobb csavart" sikerült kitalálnom és úgy már minden értelmet nyert. Addig viszont nem igazán láttam át, hová fog kifutni a történet.
Lezárás, gyógyulás, újrakezdés, megbocsátás. A regény minden szereplőjének ez a célja és a könyv végén Musso meg is adja nekik a reményt egy jobb és boldogabb életre. Nekem ez az utazás tetszett a legjobban, mert szó szerint a szemünk előtt rajzolódott ki a szereplők életútja és jövője. Kissé idillikus lett a befejezés, ugyanakkor örültem, hogy Connor történetszálát is tisztességesen elvarrja az író. Jó ideig nem tudtam hová tenni ezt a Musso regényt, de a "nagy fordulat" miatt összességében pozitív az összkép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése