2024. július 10., szerda

Holly Gramazio: Férjek

"[...] minden párkapcsolatnak van egy kezdeti stádiuma, amikor a szerelembe esés folyamata meglágyítja az emberek személyiségét, és olvadozni kezdenek, mint a meleg szobában a viasz. A szerelmesek egy egész kicsit megváltoznak, és ahogy a két viaszbábú összesimul, eltűnik róluk egy-egy dudor, de ilyenkor a másikon keletkezik egy kis bemélyedés."

Fülszöveg: A ​harmincas éveiben járó Lauren a szinglik kiszámítható, élvezetes életét éli. Csodás barátai vannak, imádja a munkáját, és van egy gyönyörű lakása Délkelet-Londonban – ahol egy este, a bulizásból hazatérve, egy idegen férfit talál. Michaelnek hívják, vonzó, kedves, és állítása szerint, valamint a barátok és a falon látható képek alapján ő Lauren férje. Lauren nyomozni kezd, hogy miként lehet egy olyan ember felesége, akivel, emlékei szerint, még sosem találkozott, amikor Michael felmegy a padlásra a létrán, hogy kicserélje a villanykörtét – és eltűnik. Helyette egy másik férfi mászik le, és Lauren élete valamint a lakása kisebb átalakuláson megy keresztül. Hamar rájön, hogy a padlása, rejtélyes módon, ontja a férjeket és a párhuzamos univerzumokat. 

Még a könyvhéten figyeltem fel erre a könyvre. A fülszöveg és a borító nagyon megfogott, úgy voltam vele, hogy ez egy kiváló nyári olvasmány lesz. Könnyednek és romantikusnak ígérkezett, de mégsem abból a csöpögős vagy nagyon limonádé kategóriából, amiket ösztönösen kerülök. 

Szóval itt van nekünk Lauren, aki 31 évesen egy nap arra ér haza, hogy otthon egy férj várja. Egy olyan férfi, akivel azelőtt sosem találkozott, akiről semmit sem tud, a férfi viszont jól ismeri Laurent és már évek óta a nő férje. Egy ilyen helyzetben mindenki értetlenül állna és próbálna magyarázatot keresni - Lauren is pontosan így tesz. A történtek feldolgozása és a kialakult szituációhoz való alkalmazkodás viszont már sokkal nehezebb. 

Amikor szembesültem vele, hogy Holly Gramazio regénye 400 oldalas, nem igazán tudtam elképzelni, hogy mivel fogja kitölteni az írónő ezt a történetet. Az első férj "lecserélése" ugyanis pillanatokon belül lezajlik, majd olyan gyors ütemben követik a többiek, hogy én már a könyv első néhány oldala után nem tudtam követni a férjek nevét és sorrendjét. Szerencsére nem is ezen van a hangsúly, hanem Lauren döntéseinek következményein, valamint az élet egyik nagy kérdésén: Honnan tudjuk, hogy megtaláltuk az igazit? És vajon tényleg ő a legtökéletesebb? 

Emiatt persze elkerülhetetlen, hogy néhány férj társaságában hosszabb időt is eltöltsünk. Voltak nagyon szimpatikus férjek és olyanok is, akikkel én biztosan nem tudnék együtt élni. A padlásnak köszönhetően lehetőségek széles tárháza bontakozik ki Lauren előtt, ugyanakkor egy idő után nekem úgy tűnt, hogy mindegyik férjben csak a hibákat keresi. És ugye a megoldás is egyszerű, ha egy férj nem válik be... 

Bár a kiindulópont teljesen más, sok szempontból hasonlít ez a könyv az Addie LaRue láthatatlan életére. Bohai felbukkanása üdítő volt a történet szempontjából, számomra onnantól lett igazán izgalmas a regény. Lauren karakterfejlődése jól követhető és én a végső döntésével is egyetértek. Emellett a regény nagyon jól reflektál a mai korra is. Akár a Tindert vagy a többi társkereső oldalt nézzük, akár a fogyasztói társadalom szokásait. 

Az alapötlet nagyon tetszett és a kivitelezés is jól sikerült - leszámítva néhány apró következetlenséget. Szerencsére ezek nem rontottak az élményen, mert a cselekmény nagyon pörgős volt és végig kíváncsi voltam, hogyan végződik majd Lauren kálváriája: vajon újra szingli lesz vagy egy férj mellett leli meg a boldogságot? Összességében tehát jó olvasmány volt Holly Gramazio első regénye és bármennyire könnyednek tűnt elsőre a történet, sokkal többet kihozott belőle az írónő, mint gondoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése