Na, végre eljutottam ehhez a filmhez is! Eredetileg moziban szerettem volna megnézni, de mire lehetőségem lett volna, addigra már lekerült a műsorról. A Holtodiglant sok helyen az idei év filmjének kiáltották ki, de a szinopszist olvasva nem tudtam elképzelni, mi váltott ki a nézőkből ekkora éljenzést.
Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül.
Boldogok, gazdagok, elégedettek, ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek
nyoma vész. Megkezdődik a nyomozás és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal.
A történet tehát vérbeli krimit ígér, de a Gone Girl jóval több annál. Inkább szól Amyről és Nickről és azokról a lépcsőkről, amelyek a házasságuk megromlásához vezettek. Két ember sorsát és személyiségének változását követjük nyomon és bár meglepően végződik a történetük, mindkét szereplő motivációját meg tudom érteni.
Pszichológiailag szépen felépítették a filmet, a krimis vonalon viszont lehetett volna még mit csiszolni. Sok megválaszolatlan kérdés és logikátlanság maradt (Amy például többször is le tudott volna bukni) és a feszültséget sem tudták úgy érzékeltetni, ahogyan egy ilyen filmtől várnám. Egyedül a média szereplése tetszett, mert görbe tükröt tudtak vele mutatni a mai társadalomról.
A főszerepet Ben Affleck és Rosamund Pike alakította, de egyikőjüket sem tudnám az egekig magasztalni. Az Amyt alakító színésznő borzasztó érzelemmentes volt a film elején és a folyamatos "motyogása" is idegesített. Ben Affleck némileg jobb teljesítményt nyújtott. A mellékszereplők (Nick ikertestvére, a nyomozónő és az ügyvéd) sokkal jobban és hitelesebben játszottak.
A Gone Girl sajnos nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, de egy házasság ilyen terű bemutatása és a nézőknek szegezett kérdések mindenképp elgondolkodtatók. Újranézni biztosan nem fogom, mert kicsi rá az esély, hogy másodszorra találok a filmben olyasmit, ami javít valamelyest az összképen.
Értékelés: 7.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése