2014. szeptember 22., hétfő

Tíz éve indult a Lost

Desmond és Wilson már leírták a lényeget, én csak pár gondolatot fűznék "A sorozathoz", ami korszakot teremtett.

2004-ben még teljesen hidegen hagytak a sorozatok, elképzelni sem tudtam, mi a jó bennük és miért teszi függővé az embereket. Ma már persze tudom a választ, mert azóta engem is beszippantott a sorozatvilág. :) 
A Losttal 2005 környékén találkoztam. Legelőször akkor, amikor Olaszországban jártam. Emlékszem, mindenhol óriásplakátokon reklámozták, majd később az RTL Klubon is belefutottam a sorozat ajánlójába. Nem sokkal később viszont elindult az Invasion és a Supernatural (innentől datálható a sorozatok iránti rajongásom), aztán ahogy a többi sorozatot felfedeztem, egyre kíváncsibb lettem a még mindig futó és hatalmas rajongótáborral rendelkező Lostra. 


2010-ben, a sorozat utolsó évadának indulásakor határoztam el, hogy most már ideje belekezdeni a Lostba, hogy a finálét már az amerikai vetítéssel egy időben nézhessem. A felzárkózás nem sikerült, viszont a nyár ideális volt arra, hogy megtekintsem a felgyülemlett 6 évadot. Nem egy sorozatot daráltam előtte és utána, a Lost mégis kivételes élményt nyújtott. A kidolgozott karaktereket, a komplex mitológiát, az atmoszférát, a kiszámíthatatlan és magával ragadó történetet azóta sem tudta felülmúlni semmi, pedig jó pár színvonalas sorozat született az elmúlt években. Az utódja máig várat magára és bár eleinte úgy voltam vele, hogy előbb-utóbb majd csak akad egy olyan sorozat, ami képes betölteni a Lost által hagyott űrt, ma már azt gondolom, hogy ennyire maradandót alkotni csak egyszer lehet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése