2010. július 31., szombat

Filmek

Három filmet sikerült a közelmúltban megtekintenem, de akkora hatást nem gyakoroltak rám, hogy külön posztot írjak, úgyhogy rendhagyó módon csak rövid véleményt írok róluk.

The Rebound - Szerelmes szingli szittert keres

A magyar címből sejthető, hogy romantikus filmmel van dolgunk. Adott egy negyvenes éveiben járó nő, aki rajtakapja a férjét. Ezt követően összepakol és a két gyerekével a nagyvárosba költözik, hogy új életet kezdhessen. Mivel az új munkahelyén késő estig dolgozik, szüksége van egy olyan emberre, aki vigyáz a gyerekekre. Egy jómódú zsidó családból származó, fiatal srác jelentkezik, akit nagyon hamar megkedvelnek a gyerekek és az anyuka is. Egy a bökkenő: túl nagy a korkülönbség az anyuka és a bébiszitter között. Emiatt nem lehetnek együtt, külön utakon folytatják tovább és csak évek múltán találkoznak újra.
Két bajom volt a filmmel, egészen pontosan a befejezéssel. Egyrészt nagyon klisés az egész film (könnyen kitalálható, mi lesz a következő lépés), másrészt pedig kicsit összecsapott lett a vége. A nő sikeres lesz a munkájában, a srác pedig a fél világot beutazza, amikor újra találkoznak. A zárójelenet alapján nem egyértelmű, hogy együtt maradnak vagy az éttermi vacsora után továbbra is külön élnek.

Értékelés: 6/10, egy laza romantikus filmnek jó volt.

My one and only

Hajszálpontosan ugyanúgy kezdődik a film, mint a Rebound: a feleség rajtakapja a férjét, ezért összepakol és elköltözik. Itt viszont abból adódik a konfliktus, hogy a volt feleségnek a férjszerzésen kívül nincsenek más ambíciói. A gyerekei tudják, mit akarnak, az anyjuk viszont csak a mának él. A pénzük rohamosan fogy, de a nő nem hajlandó elfogadni a segítséget és továbbra is folytatni akarja az elit életmódot.
A férjszerzés sem zajlik zökkenőmentesen: akad aggresszív, nőket kihasználó, anyagias és csaló is. Az anya és a két fiú az egész országot bejárják (New Yorktól egészen Los Angelesig), mire végre meg tudnak állapodni.
Nem volt annyira rossz film, az viszont tény, hogy rövidebben is el lehetett volna mesélni a történetet.

Értékelés: 7/10, egyszernézős ródmúvi.

World's Greatest Dad

Robin Williams neve általában garancia a jó filmre, ez a film viszont nem volt az. Drámának jó, engem viszont felháborított a témája.
Van egy apuka, aki sikeres író akar lenni. Évek óta próbálkozik, de a kiadók visszadobják a regényeit. Tanárként dolgozik a helyi középiskolában és ott sincs a helyzet magaslatán: az óráit alig látogatják a diákok, a fiatal és csinos kollegina folyton lerázza, plusz a fia sem mindennapi eset.
A fordulópontot a fia halála jelenti (elég perverz beállítottságú a srác, masztizás közben megfojtja magát). Az apa ír egy búcsúlevelet és úgy állítja be, mintha a fia írta volna. Eddig a pontig még tetszett a film, remek dráma lehetett volna belőle, ha az írók más irányba viszik a történetet. A folytatásban ugyanis azt látjuk, hogy az apa hogyan húz hasznot a fia halálából: a búcsúlevél (amit persze az egész iskola elolvas) után naplót ír, amit szintén úgy tüntet fel, mintha a fia írta volna. Ez az iromány is osztatlan sikert arat, mi több, könyv formájában is kiadják. Oly sok év után rámosolyog a volt apára a szerencse: a csinos kolleginával nyíltan vállalják kapcsolatukat, tévéműsorba hívják, az iskolában pedig elvakult módon csodálják a halott fiát.
A végén persze elmondja az igazat, de mindenki elfordul tőle és csalódik benne. Furcsa, de nem tudtam sajnálni emiatt. A saját fiát bunkónak nevezte, holott ha törődött volna vele, akkor bizonyosan nem halt volna meg a fiú.
Lehet, hogy velem van a baj és rossz oldalról közelítettem meg a filmet, de a kellemes kikapcsolódás helyett bosszantó másfél órát kaptam.

Értékelés: 3/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése