Fülszöveg: "Tizenkilenc éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem - reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő."
Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk.
A fülszöveg alapján ez a regény a "mi lett volna, ha..." gondolatsor köré épül. Három lehetséges alternatívát látunk, amelyek kezdőpontja azonos (ez Eva és Jim találkozása), de a folytatás már jelentősen eltér egymástól. Mindkettejük sorsa másképpen alakul, a későbbiekben mégis számtalanszor egymás mellé sodorja őket az élet, ami aztán szintén hatással lesz a további sorsukra. Az alapötlet alapján tehát már sejteni lehet, hogy ez a regény bizony több évtizedet is felölel.
A könyv elején még viszonylag egyszerű volt követni a történetszálakat, de kb. az első 70 oldal után elvesztettem a fonalat. Nem tudom, mennyire segített volna, ha egyhuzamban olvasom végig a könyvet (gyanítom, hogy semennyire), de nem mindig tudtam követni, hogy melyik variációban ki kivel van együtt, és melyik gyerek és rokon kihez köthető. Nagy dózisban és töményen kapjuk az információkat és mire elmerülnénk bennünk, addigra már egy másik variációba csöppenünk bele. Nehezítő tényező az is, hogy a különböző variációk sem mindig ugyanazokra az évekre és eseményekre fókuszálódnak. Szóval nem kevés figyelmet kíván a regény az olvasótól.
A rohamtempó miatt nem igazán lehetett kötődni a szereplőkhöz, lényegében csak Eva és Jim sorsáért lehetett izgulni. Mivel a három variációban más és más események történnek velük, amik más-más következményeket eredményeznek, érdekes volt látni, mennyire apró dolgokon tudnak múlni az élet fordulatai. Hogy mi történik, ha x dolog mellett döntünk y helyett. És ha jobban belegondolunk, ez tényleg így van. Már csak emiatt is kíváncsi voltam, hogy vajon mikor jön el az a pont, amikor Eva és Jim mindhárom alternatívában egymás mellett, egy párként él. Mert az elmulasztott lehetőségek és a megélt élettapasztalatok mindegyik variációban erre futnak ki.
Furcsa, de egyszerre untatott és tetszett is ez a regény. Egy idő után nekem túl sok volt az unalmas parti és a semmitmondó beszélgetés, a megcsalás és a szétköltözés. Ugyanakkor nagyon sok olyan témát felhoztak az egyes történetszálak, amikről ritkán lehet olvasni és tartalmassá tették a regényt. Ilyen például a siker(telenség) kezelése, az önazonosság kérdése, a gyász, a fájdalom, a boldogság (és annak hiánya), a párkapcsolati nehézségek, a betegségekhez való viszonyulás, a magánélet és a karrier egyensúlya, a gyereknevelés, a szülő-gyerek kapcsolat, valamint a szerelem különböző fázisainak, magasságainak és mélységeinek megélése. Ebből adódóan a három életút közül nekem az tetszett a legjobban, amelyikben Ted Eva férje.
A nem szokványos szerkezeti felépítés, a komolyabb témák és a szépen kidolgozott befejezés miatt nem bánom, hogy elolvastam Laura Barnett regényét, mert tényleg egy kerek egész és életszerű történetet kaptam. Remek lett a magyar fordítás is, élveztem a gazdag és változatos szókincset, Komáromy Rudolf munkája nagyon sokat hozzátett a regény olvasásának élményéhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése