Egy nő egy halálos játék kellős közepébe csöppen. Minden egyes új hely, ahová megérkezik, halálos csapdát rejt. Vajon sikerül elkerülni őket?
Leírás alapján erős a hasonlóság a nemrég újranézett Kocka-filmekkel (első, második, harmadik), ezért is figyeltem fel rá. Megtekintés után viszont inkább a 2010-es Buried c. filmhez tudnám hasonlítani. A helyszín ugyanolyan szűk (bár itt nem koporsóban vagyunk, hanem egy csőrendszerben) és nyomasztó, megspékelve néhány akadállyal. És itt nemcsak a csapdákra gondolok...
Rengeteg kérdés merült fel bennem a film nézése közben (pl. Kik és miért juttatták a nőt ebbe a labirintusba?), de választ nem kaptam rájuk. A nőről csak az elmondásából és a visszaemlékezéseiből tudunk, és bár próbálták szimpatikussá tenni a film készítői, nem igazán sikerült. Amikor ráeszmél a helyzetre, akkor természetesen dühös, utána viszont nagyon hamar fel akarja adni. Aztán találkozik az őt felvevő sofőrrel és próbálja bátorítani őt, de később megint eljut arra a pontra, hogy már nem akar tovább küzdeni. Szóval egy idő után már nem tudtam komolyan venni a karakterét.
A helyszín semmilyen újdonsággal nem szolgált, a csapdák mindegyikét elsütötték már a Kocka-filmekben. A hangulatra emiatt nem lehet panasz. Ennek ellenére nem vagyok elégedett a látottakkal. Pontosabban azt nem tudom, hogyan is kellene értelmeznem a filmet. Túlélőhorrorként elmegy (bár az igazi horrortól messze van), sci-fiként pedig sok benne a felesleges kör. Metaforikusan már van némi értelme a filmnek, de a végét így sem tudom hová tenni. Nagy elvárásokkal ültem le a Halálos útvesztő elé, de ez a film sajnos csalódás lett.
Értékelés: 3/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése