Szeretek utazni és más országokat megismerni, de költséges hobbi lévén az utóbbi években nem volt lehetőségem külföldre utazni. Olaszországban legutoljára 2010-ben jártam, azóta pedig nem volt olyan nyaram, amibe pénzügyileg belefért volna egy hasonló utazás. Idén azonban úgy alakult, hogy az öcsém Ciprusra került szakmai gyakorlatra, mi pedig elhatároztuk, hogy nyáron meglátogatjuk őt.
Ciprusról korábban nem sokat tudtam, csak annyit, hogy Magyarországgal együtt lépett az EU-ba és hogy a szigetország görög és török részre van osztva. A repülőjegyek lefoglalása után persze igyekeztem jobban elmélyülni az országot illető tudnivalókban és tűkön ülve vártam az indulás napját.
Utasszállító repülővel még nem utaztam, így hát kíváncsi voltam, milyen lesz. Nos, olyan ügyes pilótát sikerült kifognunk, hogy a felszállásból és a leszállásból alig lehetett érezni valamit. És mivel ablak mellett ültem, végig gyönyörködhettem a kilátásban. A vattapamacsos bárányfelhők látványa persze egy idő után unalmas lett, de azt meg kellett állapítanom, hogy Budapest csodálatos madártávlatból (is).
Este érkezett meg a gép Larnakába, ahonnan egy negyven perces autóút után jutottunk el a szállásig. Az apartman kényelmes és jól felszerelt volt, elég is róla ennyit tudni. A nyaralóhelyünk, Ayia Napa igazi nyüzsgő turistaváros volt, éjjel-nappal pezsgett, ennek ellenére nem volt zajosabb egy átlagos magyar kisvárosnál. A turisták között feltűnően sok volt a brit, a német és az orosz. Ezen a három nyelven (na és persze görögül) minden információt meg lehetett találni, de ha kérdezni szerettünk volna valamit a ciprusiaktól, akkor csak a legegyszerűbb angollal lehetett velük kommunikálni. Ezt leszámítva végtelenül kedves és segítőkész volt mindenki az étterem-tulajdonostól kezdve a trafikosig.
A klíma igazi kánikulai volt: minden nap 35-40 fokos meleg eső nélkül. Még éjjel is 20 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, úgyhogy egyáltalán nem fáztunk. :) Strandolásra csábított az idő, amit ki is használtunk. A tenger fürdővíz-hőmérsékletű (28-30 fokos) volt, a szépsége viszont semmihez sem fogható. Nem egy tengerparton jártam már, de olyan gyönyörű kék tengert, mint Cipruson, sehol sem láttam eddig. A víz egyébként kristálytiszta volt, csak ott nem lehetett lelátni az aljára, ahol kicsit elszaporodott a zöld moszat.
Ételspecialitást nem tudtunk kipróbálni, amit egy kicsit sajnálok, de az éttermek nagy része az itthon is népszerű sült krumpli és hús kombóra volt ráállva, a tengeri ételekből pedig elég kicsi volt a választék. Az egy hét alatt amúgy az egész városkát bejártuk, így a központban található középkori monostort is megtekintettük.
Az egy hét persze gyorsan eltelt és bár azt hittem, sok szuvenírt hozok haza, igazán semmit sem sikerült vennem. Minden butikban ugyanazokat a sabloncuccokat (hűtőmágnes, póló, képeslap) lehetett látni és semmi sem tetszett meg annyira, hogy megvegyem. Képekből viszont nagyon sokat csináltam, úgyhogy igazán nem panaszkodhatok. :) Hazaérés után meg is fogadtam, hogy egyszer még visszatérek Ciprusra, mert ez az egy hét kevés volt a megismerésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése