Fülszöveg: Shaker Heights. Cleveland nyugodt, virágzó külvárosa, ahol a házak
színétől a szabályos keresztutakon át a lakók sikeres életéig minden
tökéletesen elrendezett. Itt él Mrs. Richardson négy gyermekével és
ügyvéd férjével. Elena a környék mintalakója, helyi újságíró, és
legfontosabb alapelve a szabályok betartása.
Ebbe az idilli kertvárosi buborékba költözik Mia Warren, a
titokzatos fotóművész és egyedülálló anya, valamint tinédzser lánya,
Pearl, akik a Richardson családtól bérelnek házat. A rejtélyes múltú Mia azonban felbolygatja a gondos rendben élő
közösség mindennapjait, amikor Richardsonék barátai egy kínai-amerikai
kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ám váratlanul felbukkan a gyermek
igazi anyja...
Még nyáron kezdtem el olvasni ezt a könyvet, aztán félbehagytam és csak nemrég tudtam befejezni. A tartalmat jól összefoglalja a fülszöveg és ennél a regénynél éppen a történet fogott meg. Olvasás után azt kell, hogy mondjam, hogy egyáltalán nem csalódtam ebben a könyvben. Sőt! Kidolgozott, hús-vér karaktereket kapunk (amit a legutóbb olvasott Holdsugár könyvesbolt rejtélyeiben hiányoltam), az események az ő jelenük és múltjuk köré szerveződnek. Az első néhány fejezetben csak nagyvonalakban ismerjük meg őket és valószínűleg ezért is tettem félre a könyvet, mert sem a szereplők, sem a cselekmény nem tűnt érdekesnek. Aztán az első 80 oldal után megérkezett az áttörés és egymás után faltam az oldalakat.
Több dolog is nagyon tetszett ebben a regényben. Egyrészt az, hogy az írónő nagyon sok olyan élethelyzetet és témát sorakoztat fel, amikről ritkán olvasni: béranyaság, abortusz, gyerek utáni vágy, örökbefogadás, tinédzserek lelki problémái, anya-gyerek viszony, faji kérdések, moralitás, hazugságok és döntések következményei. Mindezt 370 oldalon keresztül és úgy, hogy az írónő a lehető legtöbb szempontból igyekszik bemutatni őket egyértelmű állásfoglalás nélkül. Emiatt sokszor éreztem úgy, hogy bizonyos kérdésekben mindegyik félnek igaza van és nem lehet olyan döntést hozni, amivel mindenki egyformán elégedett. Szóval a regény egyik nagy erőssége az, hogy nemcsak fekete-fehér skálán gondolkozik, hanem árnyalatokat sorakoztat fel egy-egy téma kapcsán. A másik, ami nagyon tetszett, az Mia "ajándéka" a Richardson famíliának. A megörökített kompozíciók ugyanis tökéletesen ábrázolják a családtagok jellemét.
Ennek ellenére nem tökéletes a regény, mert bár a női karaktereket nagyon részletesen kibontja, a férfi karaktereket elnagyolja. Tripről, Moodyról és Mr. Richardsonról keveset tudunk meg, holott ők is fontos részei az eseményeknek. Ezt leszámítva nagyon élveztem Celeste Ng regényét és biztosan újra fogom olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése