2015. május 18., hétfő

Liza, a rókatündér (2014)

Liza, a csinos, de roppant szerény ápolónő élete egy csapásra megváltozik, amikor születésnapi kimenőt kap. Elhatározza, hogy megtalálja élete szerelmét, ám hamarosan több hullazsákba került hódolója lesz, mint élő. Ezért a fiatalon elhunyt japán slágerénekes, Tomy Tani szellemének segítségével Liza arra a következtetésre jut, hogy ő egy elátkozott rókatündér. A nagyszámú áldozat és a késsel mesterien bánó Liza felkelti a rendőrség érdeklődését, és a különc helyszínelő, Zoltán Zászlós nyomozni kezd. Eközben a kétségbeesett és szerelemre vágyó Liza, a maga szerény, de következetes módján megpróbálja legyőzni az átkot és megtalálni az igazit. 


Amikor az Artmozik Éjszakáján bemutatott filmeket böngésztem, akkor ez volt az egyik olyan film, amit mindenképpen meg szerettem volna nézni. Február környékén, amikor bemutatták, rengeteg dicsérő véleményt olvastam róla, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam erre a magyar filmre. Mások is így lehettek ezzel, ugyanis a vetítésen egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, annyira tele volt a nézőtér.


Elég sokáig készült Ujj Mészáros Károly filmje, de abszolút megérte rá várni. A Liza, a rókatündér ugyanis friss és rettentő szórakoztató lett. A poénok (amikből rengetegféle volt) egytől egyig ütöttek, rég nevettem ennyit egy magyar filmen. Emellett a drámai vonal is rendben volt és végig érződött, honnan hová szeretne eljutni a rendező. A film mellőz minden olyan elemet, amit nem szeretek a magyar filmekben (magyar valóság, odamondás, indokolatlan reklám, politika), csak egy érzelmes történetre koncentrál. 


A zenét mindenképpen ki kell emelnem, mert nagyszerű hangulatot tudtak vele teremteni. Ja, és külön ehhez a filmhez készült, úgyhogy néhol kissé szokatlan, de eredeti dallamok csendülnek fel. A színészek játéka parádés, még a sokszor látott nevek is meg tudtak lepni. A legnagyobb kihívás a főszereplőre, Balsai Mónikára hárult, hiszen a szürke kisegérből valóságos bombázóvá kell átalakulnia, miközben sorra hullanak el mellette a férfiak. Sikerült megtalálnia azt az egyensúlyt, hogy ne legyen idegesítő a karaktere és az érzelmei is hihetőek voltak. 


Látvány tekintetében a díszletek rendben voltak, egyedül a CGI bántotta a szememet néhány jelenetben. Minden más remekül működik a filmben, nálam eddig ez a film az idei év legjobbja.

Értékelés: 9/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése