Ron Woodroof villanyszerelőként
tengeti hétköznapjait, de igazán a rodeók vakmerő világában érzi otthon
magát. Egy öntörvényű, vérbeli texasi cowboy, aki nem tulajdonít
különösebb jelentőséget a holnapoknak. Ebből az életigenlő mámorból egy
sokkoló hír józanítja ki: HIV vírussal diagnosztizálják, az orvosok
szerint már csak 30 napja van hátra. Ron azonban nem fogadja el a halálos íteletét, hanem kutatni kezdi a lehetséges gyógymódokat.
Ha a megtekintés előtt ismertem volna a sztorit, akkor biztosan nem kezdek bele a filmbe. Nincs bajom a betegségekkel foglalkozó filmekkel, de az utóbbi években elég sok ilyen alkotás készült. Ott van az Intouchables, a szintén francia Amour vagy a 50/50. A Dallas Buyers Club önéletrajzi ihletésű és bár szomorú a végkicsengése, alapvetően az életigenlés jellemzi. Ron Woodroof a diagnózis előtt önpusztító és hedonista életvitelt folytatott (cigi, ital, kábítószer, szex bárhol és bárkivel), az orvosi vizsgálat után viszont átértékeli az életét és megtanul élni. Mindent megtesz, hogy meggyógyuljon és késleltesse a halált.
Van azonban a filmnek egy másik aspektusa is, mégpedig
a gyógyszergyártókkal és a kormánnyal folytatott küzdelem. A két téma
persze összefügg, erre a vonalra mégis nagyobb hangsúlyt fektettek a
készítők. Inkább éreztem társadalomkritikának, mint nélkülözhetetlen
filmes eszköznek. Szó se róla, így is hatásos volt, mégsem emiatt
érdemes megnézni a filmet, hanem a színészi alakítások miatt.
Matthew McConaughey már a True Detective-ben is felejthetetlen alakítást nyújtott és ez itt sincs másként. A szerep kedvéért csontsoványra fogyott és a Rust Cohle-ra jellemző filozófiai eszmefuttatások helyett egy laza, néha tapló, de kendőzetlen őszinteségű karaktert hoz. Ron Woodroof páratlan jellemfejlődésen megy keresztül. Ahogy testileg egyre jobban leépül, úgy lesz szellemileg egyre erősebb és bölcsebb.Az Egysült Államokba csempészett gyógyszerekkel eleinte csak a saját zsebét akarja megtömni, később azonban már másokon akar segíteni. A sors fintora, hogy egy AIDS-es transzvesztita lesz a legjobb barátja.
A színészek játéka mellett a forgatókönyvet is dicséret illeti. Nincsenek klisék, giccses és eltúlzott jelenetek, pátoszok, hanem a fájdalom és az életért való küzdelem süt át a vásznon. A film elején antipatikus Ron Woodroof fokozatosan válik egyre szimpatikusabbá. A dialógusok lényegretörőek és életszerűek, a szerelmet és a barátságot pedig csak az eseményekből lehet érzékelni. A sok szájbarágós film után üdítő volt egy ilyen igényes alkotást nézni.
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése