Utolsókból lesznek az elsők? A májusi upfrontskor kinézett sorozatok közül az NBC újonca került utoljára bemutatásra és bizony aratott. Konkrétan kenterbe verte az idei országos felhozatalt, pedig volt egy-két ígéretes nyitórész. A nézettségről ugyanez már nem mondható el, ugyanis egyelőre úgy fest, hogy legjobb esetben is egy 13 részes első évaddal kell beérnünk.
Bár a Hannibal-filmeket nem láttam (pótolandó hiányosság, tudom), a sztorit ismerem, úgyhogy kíváncsi voltam, hogyan fog működni Hannibal Lecter karaktere a kisképernyőn. Végeredményben egy nyomozós sorozatot kapunk, ám a címmel ellentétben sokkal inkább Will Graham nyomozón van a hangsúly. Főszereplőnk egy olyan zseni, aki olyan erősen át tudja élni az érzelmeket, hogy könnyedén mások helyzetébe tudja képzelni magát. Ezt pedig sorozatgyilkosok elkapásában tudja kamatoztatni. Képessége egyben átok is, mert ezek az intenzív élmények az álmait is megkeserítik.
Hannibal csak az epizód közepén válik a nyomozás aktív résztvevőjévé, de ugyanolyan erős karakternek tűnik, mint Graham. Persze mi már tudjuk, milyen lesz később, mégis hátborzongatóak a gasztronómiai szokásai. Egyébként Graham pszichiátereként/segítőjeként kerül a csapatba, így kerül sor a pilot legjobb jelenetére, amikor is mélyrehatóan analizálja leendő társát. Maga az ügy nem volt túl nagy eresztés (talán még a Following is érdekesebb esettel indított), de arra kiválóan alkalmas volt, hogy összehozza ezt a két lángelmét.
A színészek teljesítménye pazar, három olyan nagyágyút sikerült leszerződtetni a fő szerepekre, akik simán el tudják vinni a sorozatot. Hugh Dancy kiválóan alakítja a kissé labilis és megtört nyomozót, Mads Mikkelsen pedig a kimértségével és a visszafogottságával hatott igazán. Laurence Fishburne (a Mátrix Morpheusa) FBI főnökként kevesebb játékteret kap, de az első perctől szimpatikus vezetőnek tűnik.
Mindehhez olyan képi világ társul, ami inkább a kábeles sorozatokra jellemző. Gyönyörű a fényképezés és a thrilleres álomképek megjelenítése, a lassításokkal és a visszatekerésekkel pedig Will képességét tudták érzékeltetni. Nem spóroltak a vérrel és a naturalisztikus jelenetekkel, és bár nincs bajom az ilyesmivel, valószínűleg nem a Hannibal lesz az a sorozat, ami alatt elfogyasztom a vacsorámat. Apropó, ételek. Az epizódok címei francia ételneveket takarnak, amik közül az apéritif igen meggyőzően sikerült. Ha a menü többi fogása is ilyen lesz, akkor nem panaszkodhatunk.
Értékelés: 8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése