Bár a 3. évad nem zárult eget rengető cliffhangerrel, több olyan szálat is belengetett, ami miatt vártam (és igyekeztem a lehető leggyorsabban magamévá tenni) a negyedik évadot. Az előző évados kritikám végén feltett kérdésekre viszonylag hamar választ kaptunk, emellett azt kell mondjam, hogy az eddig látott évadok közül talán ez volt a legösszeszedettebb.
Az enyhe csalódást okozó második évad után a harmadik már igyekezett javítani a hibákon, de valahogy a negyedik évadra sikerült jól eltalálni az arányokat. Minden szereplő annyi játékteret kapott, amennyit a történet indokolt és látványosan megritkultak a korábban hely- és időkitöltő "üres" jelenetek. Cserébe kaptunk pár meglepetést és jobbnál jobb epizódokat.
Joffreyvel kezdeném a sort. Az első évad óta vártam, hogy bekövetkezzen az, amire a lakodalmon végül sor került. Ez persze Királyvár minden tagjára kihatott, de Tyrion sorsát végleg megpecsételte. Az ördögfióka a királyvári csatát követően egyre rosszabb pozíciókba került, Cersei pedig pláne nem kímélte a történtek után. A tárgyaláson előadott monológja után viszont teljesen háttérbe szorult és a fináléig nem is nagyon foglalkoztak vele.
Sansa ezúttal több szerencsével járt, ennek az évadnak kétségtelenül ő a legnagyobb nyertese. Petyr segítségével új távlatok nyílhatnak meg előtte és a sok szenvedés után jó volt végre boldognak látni az idősebb Stark lányt. Kíváncsian várom, hogyan alakul majd a sorsa. Arya története eddig sem bővelkedett vidámságban, de a Véreb elvesztése után egyedül kell majd helytállnia Braavosban.
Északon viszont igencsak felpörögtek az események. A Fal és az azon túli világ számomra főleg a Mások miatt volt érdekes (őket mondjuk most is láthattuk), ebben az évadban pedig a vadak tették igazán izgalmassá a helyszínt. A csatának például egy teljes epizódot szenteltek oly módon, hogy minden más történetszálat mellőztek. Ez jó döntésnek bizonyult, mert így jobban lehetett érezni az erőviszonyokból fakadó feszültséget és az események is követhetőbbek voltak, nem tört meg a dinamika. A csata egyébként igen látványos lett és nemcsak a közelharci jeleneteket dolgozták ki.
Daenerys még mindig elszigetelt a többi királyságtól, az azonban már látszik, hogy kezd megtörni a korábbi diadalmenete. A felszabadítottak inkább a régi rendet kívánják vissza, a sárkányokat pedig le kell láncolnia a lakosság biztonsága érdekében. Az évad végére egyébként eléggé leült ez a történetszál és nem szolgált számottevő újdonsággal. Reméljük, sikerül bele életet lehelni az ötödik évadban.
A finálé a kapkodás és a zsúfoltság ellenére rendben volt, de Tyrion szökésénél hiányoltam a felvezetést. Valahogy olyan hirtelen történt minden. Tyrion bosszúja viszont kárpótolt és nagy mértékben előremozdította a Tywin nélküli Királyvár eseményeit. Az átrendeződött felállások és az izgalmasnak ígérkező történetszálak miatt kíváncsian várom az ötödik évadot. A negyedik mindenesetre szépen megágyazott neki.
Értékelés: 8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése