La sociedad de la nieve - A hó társadalma (2023)

1972. október 13. Egy csapat uruguayi baseballjátékos repülőgépe lezuhant az Andok csúcsai között. A túlélők dacolva a hideggel, a hóval, az éhséggel és a napról napra fogyó erejükkel összefognak és az életüket egymásra bízva megpróbálnak hazajutni. 

Igaz történeten alapul a film, ráadásul 1993-ban már készült egy feldolgozás Életben maradtak címmel, de én azt nem láttam, úgyhogy nincs összehasonlítási alapom. De nagy valószínűséggel ugyanazok az elemek jelennek meg benne, mint a 2023-as változatban. Bárhogy is legyen, egy túlélő-filmmel van dolgunk és bár ismertem a háttérsztorit, egy percig sem unatkoztam a film alatt. Pedig nem egy rövid alkotásról van szó, sőt. 

A film elején csak a szereplők neve hangzik el, arcot nem igazán lehet hozzájuk társítani. Az egyedüli kivétel Numa Turcatti, az eseményeket tulajdonképpen az ő nézőpontjából követjük végig. A többi szereplőt csak a repülőgép lezuhanása után ismerjük meg, bár a legtöbbjük neve nem maradt emlékezetes számomra. És mégis kötődni lehet az életben maradt csapattagokhoz, az operatőri munkának köszönhetően szinte a bőrünkön érezzük a repülőgép becsapódását, a sebesüléseket, majd a dermesztő hideget és kilátástalanságot. 

Mai szemmel nézve is borzasztóak a körülmények, a szereplőknek tényleg csak az egymásba vetett hit jelenti a reményt a túlélésre. A bajt tetézi az, hogy a rádió nem működik és ugye a '70-es években nem volt még mobiltelefon és internet, szóval a segítségkérés gyakorlatilag lehetetlen. Az Andok havas csúcsai sem könnyítik meg a helyzetüket és a film nagyon szépen ábrázolja a világtól való elszigeteltséget és a természeti elemeknek való kitettséget. 

A cím egy kicsit megtévesztő - a dátum megemlítéséig én simán azt hittem, hogy ez egy eszkimókról szóló mozi lesz -, de végülis van benne logika. Furcsa, de a film közben nekem a nyáron olvasott Elveszettek jutott az eszembe, de akár a Lostot is hozhatnám példaként. A repülőgép-szerencsétlenség mindegyikben közös, az viszont nem mindegy, hogy hol is zuhan le a gép. Egy trópusi szigeten nyilván nem a hideg ellen kell védekezni és az éhenhalásra is kisebb az esély. Helyszíntől függetlenül viszont elkerülhetetlen, hogy ne alakuljon ki egy mikrotársadalom. Emiatt lassan, de biztosan Numáék csapatában is kialakul, hogy ki miért lesz felelős és ezzel hogyan tudja segíteni a közösséget. 

A valós alapok miatt tudható, hogyan végződik a film, mégis lehet izgulni a szereplőkért. Hogy ne fagyjanak halálra, hogy éljék meg a következő napot, hogy ne fogyjon el az élelem, hogy sikerrel járjanak, amikor elindulnak kvázi szerencsét próbálni. Bár tudjuk azt, hogy mi segíti a túlélők életben maradását, a film nem a kannibalizmusra fókuszál, hanem a kitartásra, az összetartozásra és a reményre. És ez nagyon nagy pozitívum. 

Hiába hozza ez a film a túlélő-filmek minden sablonját, egyszerűen tökéletesen működik benne minden. A színészi játék, a dráma, a felvetett morális kérdések, a narráció, a tempó, a fényképezés, a zene... messze felülmúlta ez a film azt, amit előzetesen vártam tőle. 

Értékelés: 10/10

Szaszkó Gabriella: A cukorkagyűjtés

Fülszöveg: Halloween, öt fiatal, egy tragikus haláleset.
Cape Codot idén halloweenkor meglátogatja a halál, amikor is a csendes tengerparti kisvárosban minden szülő rémálma valóra válik, miután egy kisfiút cukorkával mérgeznek meg.
Emma Hamilton egy év után költözik haza Bostonból alkoholista apjához, ahol alig várja, hogy viszontláthassa régi barátait, ám a kisvárosban semmi sem ugyanolyan már, mint amit maga mögött hagyott. És arra sincs felkészülve, hogy a barátai is más szemmel néznek rá.
Halloweenkor pedig minden megváltozik, amikor három tizenkét éves titokban Chatham legbajosabb utcájába igyekszik rendbontás céljából. A fiúk esti szórakozása azonban tragédiába torkollik, miután egyikük meghal egy mérgezett cukorkától. Az egész kisváros megdermed, a haláleset felhozza a mélyben megbúvó problémákat.
A fiatal csapat pedig nyomozásra készül, amivel egyre mélyebbre merülnek el a város bugyraiban. De vajon meg lehet-e úszni a titkok feltárását sérülések nélkül? 

Szerettem volna egy Halloween idején játszódó könyvet olvasni, ezért nem volt kérdés, hogy Szaszkó Gabi tavaly megjelent regényét választom. Pontosabban ifjúsági regényét, hiszen a szereplők kamaszok különböző élethelyzetekkel. 

És mégis! Szerintem bátran ajánlható az idősebb korosztálynak, nekem felnőttként legalábbis nagyon jó élmény volt ennek a könyvnek az olvasása. Egyrészt: nagyon hangulatos az egész mű, az Áfonya utcai halloweeni csínytevések, a novemberi szürkeség, köd és eső, vagy a szereplők által megélt élethelyzetek maximálisan átjöttek az oldalakon. Olvasás közben nagyon sokszor úgy éreztem, mintha én is a kis csapat része lennék és velük együtt élném meg a történéseket. Másrészt: bár a főszereplők tinik, a koruknak megfelelően vannak kezelve. Nincsenek becézve vagy lekicsinyelve, a problémáik is teljesen valósak és életszerűek. Az írónő ugyanis a gyerekeken keresztül rengeteg társadalmi problémát érint - alkoholizmus, drog, házassági és családi válságok, morális és anyagi lecsúszás, szexuális bántalmazás, hogy csak a legfontosabbakat említsem -, és el is viszi őket a falig. 

Mindezt behálózza a krimiszál, hiszen Chathamben meghal egy fiú a halloweeni cukorkagyűjtés után, ami felforgatja a város életét. A gyilkos utáni nyomozás azonnal megkezdődik és nem várt izgalmakat tartogat a kamaszoknak, akiknek egyébként a gyilkos utáni hajsza nélkül sem unalmas az életük. Emma hazatérésével ugyanis alapjaiban változik meg a Sam - Ed - Emma alkotta baráti trió dinamikája. Ezt is abszolút hihetően és életszagúan mutatja be az írónő, a felvázolt helyzeteket sehol nem éreztem erőltetettnek. Sőt, nekem az egész könyv olyan volt, mintha útmutatót adna a tinédzserekhez a könnyebb megértés érdekében, bepillantást engedve azokba a szituációkba és traumákba, amik éppen foglalkoztatják ezt a korosztályt. 

Nagyon jók a karakterek, és a szerző a negatív tulajdonságaikat is ugyanúgy megmutatja, mint a pozitívakat. A tinik nagyon szerethetőek voltak, a szülők viselkedése viszont rettentően dühített. Hihetetlen, mennyire nem foglalkoznak a gyerekeikkel és éles helyzetben is a kamaszok hoznak racionális döntéseket.

Összességében nagyon tetszett Szaszkó Gabi regénye és bár imádom a krimiket, ebben a regényben sokkal jobban lekötött a kamaszok sorsa, mint a gyilkos személyének és motivációjának kiderítése. Számomra A cukorkagyűjtés tökéletes halloweeni olvasmány volt, remekül hozta azt az őszies, borzongató hangulatot, amit vártam tőle.