Az 1970-es évek Londonjában vagyunk, a punk rock forradalom forgatagában játszódó történet Estellát, a fiatal csavargót követi nyomon, aki eszét és kreativitását hasznosítva igyekszik nevet szerezni magának ruhaterveivel. Összebarátkozik két tolvajjal, akiknek tetszik a csínytevésre hajlamos lány; együttes erővel boldogulnak a londoni utcákon. Egy napon Estella divathoz való érzéke felkelti von Hellman bárónő, a lefegyverzően sikkes divatlegenda figyelmét. Újdonsült munkakapcsolatuk azonban olyan események és felfedezések láncolatát indítja el, amik előcsalják Estella galád oldalát, s így lesz belőle a harsány, divatos és bosszúszomjas Szörnyella.
Gyerekkoromban jó néhány Disney filmet láttam, ám a 101 Kiskutya nem tartozott közéjük. Pedig az 1996-os változatban imádtam Glenn Close alakítását. Ez a 2021-es film véletlenül került a látószögembe és leginkább Emma Stone és Emma Thompson miatt érdekelt. Ha nem ők játszották volna a főszerepet, akkor valószínűleg bele sem nézek a filmbe, ugyanis a két órás játékidő nagyon hosszúnak tűnt.
Tulajdonképpen egész tisztességes eredettörténetet kreáltak Szörnyellának. Estella születésétől indulunk és gyakorlatilag végigkísérjük a felnövését. A gyerekkorából csak pár jelenetet látunk, de minden pillanatnak helye van, hogy megértsük, miért lett Szörnyella olyan, amilyen. Jó a film dinamikája, nem időz el feleslegesen olyan jeleneteken, amiknek később nincs jelentősége. Ugyanakkor el bírtam volna viselni még több gaztettet Szörnyella részéről, mert nagyon jók voltak a bárónő elleni szabotázsai. A kedvencem a molylepkés akciója volt, az egészen zseniálisan volt megcsinálva.
A film nézése közben sokszor eszembe jutott, hogy a Cruella mennyire hasonlít az Ördög Pradát viselre. A divat világa ebben a filmben is hangsúlyos és a bárónő karaktere sok ponton hasonlít Miranda Priestlyére. Emma Thompson pedig ugyanúgy lubickol a bárónő szerepében, mint Meryl Streep a már említett filmben. Az Estellát/Szörnyellát alakító Emma Stone is remek, teljesen más oldalát mutatja meg, mint a La La Landben. Nekem Szörnyellaként jobban tetszett, sokkal jobban állt neki a gonoszabb szerep, mint a félénk és szerény Estelláé. De a többi színész játékára sem lehet panasz.
Bár a történet egy idő után kiszámíthatóvá vált, a pörgős tempó, a helyszínek, a megvalósítás és a zene miatt nagyon élveztem ezt a filmet. A drámaiság ellenére a humor is működött benne, így a két órás játékidő gyorsan elrepült. Összességében nem bántam meg, hogy megnéztem a Cruellát, hétvégéi kikapcsolódásnak tökéletes volt.
Értékelés: 8/10