A sok gyenge vagy nekem nem tetsző komédia után a We are men személyében végre megérkezett az első idei szitkom, amitől azt kaptam, amit vártam. Világot persze ez a pilot sem váltott meg (sőt, tele volt olyan húzásokkal, amiket már más filmekben és sorozatokban ellőttek), mégis egészen szórakoztató lett a végeredmény.
Négy olyan férfi a főszereplő, akik nem nevezhetők sikereseknek a nők terén. Mindegyikük tönkrement szerelmi kapcsolatokkal "büszkélkedhet", amik miatt egy ideiglenes luxusapartman-komplexumban kénytelenek tengetni a napjaikat. Közben pedig javítani próbálnak a csajozási technikáikon. Hogy ezzel hogyan fogják kitölteni a 22 epizódos évadot, azt nem tudom, de ha megmarad a nyitórész színvonala, akkor stabil nézős lesz a sorozat.
Nem sok időt szenteltek az alaphelyzet felvázolásának, inkább a karaktereket mutatták be. Pontosabban azt, hogy hogyan jutottak idáig. Carter a legfiatalabb közülük, őt az oltár előtt hagyja faképnél a menyasszonya, mire a többiek azonnal a szárnyuk alá veszik. Frank sikeres üzletember, aki négy ex-feleséggel a háta mögött továbbra is a boldogságot keresi. Gil egy kisvállalkozás tulajdonosa, akit a felesége rajtakap. Stuart nagy kanállal eszi az életet, de szerencsétlen választásai miatt mindegyik házassága zátonyra futott.
A színészgárda telitalálat, Chris Smith, Tony Shalhoub, Kal Penn és Jerry O'Connell összeszokott négyesnek tűnik. Ugyan a sorozat által képviselt humor néhol már inkább sértő, mint vicces, de megbocsátható, mert egy maszkulin sorozathoz mégiscsak illik. A vízválasztó az apácás jelenet volt, onnantól éreztem, hogy szeretni fogom ezt a szitkomot. A medencés környezet és az állandó napfény alapból jól megy egy ilyen sorozathoz, a dolce far' niente stílussal viszont hihetetlen feelgood hangulatot kölcsönöz az egész epizódnak. Fapofával vágtam neki a pilotnak, a végét pedig mosolygással fejeztem be. Jöhet a folytatás!
Értékelés: 6.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése