Napsütéses Toszkána

Bár ezt az évet egy velencei utazással kezdtem, nyáron mindenképpen szerettem volna eljutni Olaszországba. Mégpedig egy olyan régióba, ahol eddig még nem jártam: Toszkánába. A filmekből ismert dombokkal, villákkal és ciprusfákkal tarkított táj mindig is vonzott, emellett Firenzét és Sienát is szerettem volna élőben látni. Hangolódásképpen újranéztem a Napsütötte Toszkánát, mert ez az egyik kedvenc, Olaszországban játszódó filmem. A szállás Montecatini Termében volt, az utazás minden helyszínét innen kerestük fel. 

Firenzei városkép

Programcsere miatt elsőként Sienába látogattunk el, ami már az első pillanattól elvarázsolt. A vörösesbarna téglás épületek, a gyönyörű templomok és a szűk sikátorok között járva úgy éreztem, mintha visszautaztam volna az időben és a gótikus Itáliában kötöttem volna ki. Siena sokkal szebb, mint gondoltam, az óváros minden pontján láttam valamit, ami megragadta a figyelmemet: egy épületrészletet, egy szobrot, vagy éppen épületeket összekötő boltívek. De ami igazán lenyűgözött, az a dóm (olaszul: Cattedrale di Santa Maria Assunta). Kívülről is impozáns, de belül egyszerűen meseszép. Egy márványból alkotott csoda. 

Siena, Piazza del Campo

A Piazza del Campo, Siena ikonikus főtere sem maradhatott ki. A tér hatalmas, lovas versenyeket is rendeznek itt. A 40 fokos kánikulában csak a teret körülvevő épületek nyújtottak árnyékot, ami egy kicsit megnehezítette a városnézést. Cserébe isteni finom fagyit lehetett a harangtorony mellett enni. Ha arra jártok, az őszibarackfagyit ne hagyjátok ki! Sienától nem messze található Monteriggioni, ami gyakorlatilag egy épen maradt középkori vár, melynek falai között egy kis falucska terül el. 

Firenze, Ponte Vecchio

Az út során természetesen Firenzébe is ellátogattunk. Nem véletlenül nevezik a várost az itáliai művészetek bölcsőjének, ugyanis annyi a szebbnél szebb látnivaló, hogy egy hónap is kevés lenne mindet megnézni. Sajnos itt csak egy napot tudtunk eltölteni, emiatt csak a Ponte Vecchio, a Cattedrale Santa Maria del Fiore, a Palazzo Vecchio, a Chiesa di Santa Croce és az Uffizi képtár fért bele az időbe. Gyönyörű volt mindegyik, nem tudnék egy kedvencet választani. Talán az Uffizi képtár okozta a legnagyobb meglepetést, ugyanis a sok turista ellenére minden festményt nyugodt körülmények között meg lehetett nézni. Nem löktek fel percenként a tolakodó csoportok, mint tavaly Franciaországban. És persze fantasztikus volt látni a középkor és a reneszánsz nagy művészeinek alkotását élőben. A festményeket amúgy folyamatosan restaurálják, ezért úgy néznek ki, mintha most készültek volna. 

Pisa, Ferde torony

Ha már Toszkána, akkor Pisát is meg kell említenem. A Csodák terén mind a négy híres épület megtalálható (Ferde torony, dóm, Szent János keresztelőkápolna és a Camposanto temető), a tér körüli várfalról nagyon szépen lehet látni mindegyiket. Ezeken kívül viszont más látnivaló nincs a városban, úgyhogy Pisát elhagyva Lucca volt a következő állomásunk. Lucca már több látványossággal rendelkezik, nem is tudtuk mindet megnézni, mindenesetre nagyon hangulatos és szép városként maradt meg bennem. 

Lucca

A megelevenedő középkor szép példája Volterra is, ami etruszk alapokra épült. A város híres az alabástromról, érdekes volt látni, mennyi használati tárgyat készítenek belőle. Tettünk egy rövid sétát a belvárosban, majd indultunk is tovább San Gimignanoba. Nagyon tetszett a lakótornyokkal tarkított város, a legmagasabb toronyba fel is mentem, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a környékre. 

San Gimignano főtere, háttérben a lakótornyokkal

Egy kirándulás erejéig a szomszédos tartományt, Liguriát is felkerestük, ugyanis a Cinque Terre is szerepelt a programok között. La Speziából indult vonat, úgyhogy az olasz vasútból is kaptunk egy kis ízelítőt. A vonat modern volt, csendes, gyors, tiszta és pontos. Riomaggiorénál aztán átszálltunk hajóra és az öt város közül kettőben (Monterosso és Vernazza) töltöttünk el hosszabb időt. Vonattal egyébként mind az öt város össze van kötve, így akár a szárazföldről indulva is meg lehet őket nézni. Mindegyik város egy kicsit más, de a színes házak és a gyönyörű tengerpart mindegyikre jellemző. 

Cinque Terre, Riomaggiore

A dimbes-dombos toszkán tájjal szintén nem tudtam betelni, az egész régió - beleértve a településeket és a természetet - pontosan olyan, amilyennek az útikönyvek mutatják. Nagyon belopta magát Toszkána a szívembe és bőven tartogat még olyan látnivalókat, amelyek most idő hiányában nem tudtunk megnézni (pl. Arezzo, Livorno, Pistoia városa). 

Érdekességek: 
- Az idei aszály sajnos Olaszországot sem kímélte. Az út során rengeteg kiszáradt folyót láttunk, a Póban sok helyen alig volt víz. És bár Olaszország mediterrán országnak számít, azért a 42 fokos hőmérséklet északon így is rendkívülinek számít. 25 éve még Nápolyban sem volt ennyire meleg, pedig az sokkal délebbre fekszik. 
- A városnézésekhez mindenképpen kényelmes cipő javasolt. Az óvárosokban sok a macskaköves útszakasz és ugyan a látnivalók nincsenek nagy távolságra egymástól, elég sokat kell gyalogolni. 
- A legtöbb helyen a belvárosokból ki vannak tiltva az autók. Az egyedüli kivétel Firenze, ahol tényleg folyamatosan figyelni kell, hogy mikor jön egy terjedelmes autó (egészen elképesztő, mennyi hatalmas BMW próbált a szűk utcákban manőverezni), ami elől szó szerint el kell ugrani. Firenzében egyébként a zsebtolvajok száma is magas, az Uffizitól nem messze pont láttuk azt, amikor járókelők próbáltak elkapni egy tolvajt.