A kerek és lezárt második évad után nem igazán tudtam, hogyan tudják folytatni ezt a sorozatot, így kissé félve vágtam bele a harmadik évadba. A bandatagok a sikeres rablást követően szétszéledtek és a világ különböző pontjain élik gondtalan életüket, ám ez már a nyitórészben megváltozik és a Professzornál össze is gyűlnek. Riót ugyanis ki kell szabadítani a kínzóhelyről, ami csak úgy lehetséges, ha a banda megszerzi a spanyol jegybank aranytartalékát.
Első blikkre némiképp újrahasznosították a pénzverdés forgatókönyvet és persze mindent bevetettek, amitől működőképes volt az első két évad, én mégsem vagyok maradéktalanul elégedett a látottakkal. Először is most kevesebb epizódból állt az évad és a flashbackeken keresztül indokolatlanul sok idő ment el a karakterekre. Hiába láttuk viszont Berlint, nagyjából ugyanaz derült ki a banda tagjairól, mint amit eddig is tudtunk. Az új szereplőkre (Palermo, Bogotá, Marseille) így nem maradt idő, pedig ők is értékes tagjai a csapatnak.
Többször is elhangzik, hogy ez a terv nem annyira kidolgozott, mint a pénzverdés volt, mégis fájóan sok az olyan pont, amit ki lehetett volna küszöbölni. Például a terv elején látjuk, hogy hackerek garmadája áll a Professzor rendelkezésére, mégis ki tudja őket szúrni egy egyszerű drón. Az is feltűnt, mennyire keveset foglalkoztak most a túszokkal, a nagydarab IT-s srácon és a titkárnőn kívül egyikőjüket sem ismerjük meg. Kaptunk viszont rengeteg zenét, amiknek legtöbbször nem volt különösebb funkciójuk.
Annak viszont örültem, hogy néhány szereplő az előnyére változott. Tokió abbahagyta a felesleges hisztiket és kirohanásokat, Denvernek pedig kifejezetten jól állt az érett gondolkodás az idétlen vigyorgás helyett. Nairobi mellett számomra Denver volt az évad legszimpatikusabb szereplője, végig látszott rajta, hogy tisztában van a helyzet komolyságával. Humorból is többet kaptunk: a Bella ciaót éneklő kommandósok és a bekamerázott vadászgörény üldözése kifejezetten viccesre sikerült.
És ha már helyzet, a rendőrség ezúttal sokkal jobban irányította az akciókat, ami nagyrészt Alicia Sierrának köszönhető. Az ő személyében egy igazi pszichopatát ismerhettünk meg, aki sokkal erősebb és hatásosabb eszközökkel rendelkezik, mint Raquel. Megjelenését és stílusát tekintve talán a Nikita Amandájához hasonlít a legjobban. A tökösebb rendőrség mindenképpen jót tett a sorozatnak, élvezet volt nézni a Professzorral való sakkjátszmát. Az évadzáró elég sok mindent vetít előre, az alapján egy komorabb negyedik évadra számítok.
Értékelés: 7.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése