Három évad után idén ért véget a WGN boszorkányos sorozata, a Salem. Annak idején kíváncsian vártam a sorozatot és bár a pilot nem nyűgözött le, az első évad összességében nem volt rossz. A második évad már jóval átgondoltabb és következetesebb lett, tetszett az az irány, amerre a sorozat tartott.
A harmadik évad gyakorlatilag ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt: Marburg grófnője visszakerült a szarkofágjába, Mercy kiesett a boszorkányok kegyeiből, Anne-nek sikerült magához láncolnia Cottont, az Ördög pedig készen áll, hogy megkezdje uralkodását a Földön. Azt, hogy Mary nem sokáig marad halott, borítékolni lehetett, elég hamar vissza is hozzák az élők sorába. Az évad eleji felállás mindenesetre biztató volt, de sajnos a készítők nem nagyon tudtak élni a lehetőséggel.
Nem tudnám pontosan megmondani, mi volt a bajom az évaddal. A szereplőket már az elmúlt két évad során megismertük, ebben az évadban szinte semmit nem sikerült hozzátenni a karakterükhöz. Pontosan ugyanúgy viselkedtek, ahogyan eddig is. John és Mary szerelme (vagyis inkább szenvedése) teljes unalomba fulladt, Sebastian borzasztó erőtlen lett, a kisfiútestbe zárt Ördög pedig hiteltelen maradt. Isaac és Mercy részéről ugyan voltak ígéretes próbálkozások, de pár epizód után az ő sorsuk sem tartogatott további izgalmakat.
Az évad célkitűzése világos volt, a sztorit viszont annyira elnyújtották, hogy alig vártam az utolsó részt. A vontatottság és a felesleges körök szintén kiszámíthatóak voltak, így a finálét már olyan szemmel néztem, hogy legyünk már végre túl rajta. A záróepizód tetszett is, meg nem is (a stáblista után percekig pislogtam, hogy mi a fene is volt ez), annak viszont örültem, hogy le tudták zárni a történetszálakat. A finálé egyébként a sorozat végét is jelentette, a csatorna ugyanis nem kért a folytatásból.
Voltak azért pozitív dolgok is szép számmal, a látvány és a varázstrükkök például jól meg lettek csinálva és a véres jeleneteknél sem finomkodtak. A horrorisztikus miliő megmaradt és az öncélú ijesztgetések is eltűntek. Marilyn Mansont (aki a Salem főcímdalának szerzője) is jó döntés volt szereplőnek szerződtetni, az ő karaktere volt az egyik kedvencem ebben az évadban.
Mindent összevetve számomra csalódás volt az évad. A történet megkopott és miután a hangsúly lekerült a boszorkányokról, a sorozat különlegessége is elveszett. Fordítani mondjuk nem volt túl nehéz és bár a dialógusok nagy része nem ostromolt irodalmi magasságokat, néhány mondatra kifejezetten büszke vagyok.
Értékelés: 3.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése