2026. október 29., csütörtök

Az örökség (2026)

Árpi bácsi (fiai számára csak Főnök) évek óta egyedül él, miután feleségét, akivel több mint ötven évet töltött együtt, elvesztette. Árpi bácsi az utóbbi hónapokban gyakorlatilag az összes megtakarított pénzét elköltötte. Két fia, Attila és Kristóf akkor szembesül ezzel, amikor az öregnél a felhalmozott tartozás miatt már a villanyt is kikapcsolják. A szerényen élő öregúrtól ez több, mint furcsa, ám arról semmit nem hajlandó mondani, hogy hova ment el több, mint másfél millió forint. Attila és Kristóf együttes erővel kiszedik belőle, hogy a pénzt Hajnalkára, egy nehéz sorsú fiatal lányra költötte. De ki az a Hajnalka, akiről eddig még sosem hallottak? Az öreg állítja, hogy szerelmes. A fiúk állítják, hogy az öreget átverik.
Mindenki a saját igazához ragaszkodik. De az igazságot ki kellene deríteni. Kezdetét veszi életük leghosszabb éjszakája. És még Hajnalka is megjelenik a bejárati ajtóban... 

Nagyjából egy-másfél hete jött szembe velem ennek a filmnek az ajánlója, ami már a témájával megfogott. Az "öregezés" sajnos nem új keletű társadalmi probléma, néhány évvel ezelőtt nagyon sok ilyen esetről lehetett olvasni. Miről is van szó? Arról, hogy fiatal (jellemzően huszonéves) bűnözők beédesgetik magukat egyedülálló idősekhez és fokozatosan kicsalják az illető pénzét. Extrém esetben még a lakásukat is megszerzik, a jogos örökösök pedig hoppon maradnak. Ez tehát a film kiinduló helyzete, emellett a családi élet olyan rétegei is felfejtődnek, amik sok családban tabunak számítanak. A film címe így kettős jelentést kap és összességében nagyon tanulságos lett. 

Az, hogy ez a film elkészülhetett, csak az alkotók elszántságának és kitartásának köszönhető. A stáb már 2018-ban elkezdett ötletelni és dolgozni a filmen, de anyagi támogatás híján nem tudták tető alá hozni a kész projektet. Többszöri átdolgozás és próbálkozás után 2026-ban a Vertigo karolta fel a filmet és juttatta el a mozikba. A végső változat forgatása rohamtempóban és minimális költséggel zajlott, ez viszont semmit nem von le a film értékéből, sőt. Számomra mindenképpen pozitív, hogy egy komoly és aktuális témát boncolgató alkotás széles közönséget tud most elérni. 

Ha már említettem a stábot, a színészeket mindenképpen ki kell emelnem. Le a kalappal előttük - különösen az apát játszó Mucsi Zoltán előtt -, mert fantasztikus az alakításuk. A karakterek összetettek, hitelesek, abszolút természetesen viselkednek és a párbeszédek is életszerűek. Nincs finomkodás és maszatolás, mindenki kendőzetlenül kimondja azt, amit gondol. A forgatókönyvet és az operatőri munkát is dicséret illeti. A film közben végig úgy éreztem, hogy én is ott vagyok a szereplők mellett - legyen az a lakás egyik helyisége vagy éppen az autó hátsó ülése. Sok a zárt térben játszódó jelenet (tulajdonképpen az egész film felfogható kamaradrámaként), de annyi minden történik, hogy egy percig nem lesz unalmas a sztori. 

A befejezés hagy bőven kérdőjelet, de nem bántam, hogy a nézőkre bízták az utolsó jelenet értelmezését és továbbgondolását. Nem volt hangos vagy felkavaró, mégis a moziszékbe szögezett. Úgyhogy ha akartok látni egy kiváló magyar filmet, akkor bátran tudom ajánlani az Örökséget. 

Értékelés: 9/10 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése