"Non sono Giovanni. Hunyadi Jánosnak hívnak."
Elérkeztünk a sorozat harmadik epizódjához. Az előző két epizódról írt véleményem itt és itt olvasható. Továbbra is tetszik a sorozat, de azt el kell ismernem, hogy eddig talán ez az epizód volt a legkevésbé mozgalmas. Pedig most is történtek fontos pillanatok, amik megalapozzák a következő epizódok eseményeit. És akkor innentől már spoileresen folytatom.
Szóval az epizód nagy része Itáliában játszódik és nagyjából két évet ölel fel. Ez idő alatt Hunyadinak megtetszik a milánói élet, Zsigmond pedig megszerzi a hőn áhított császári koronát. Hunyadváron megszületik Hunyadi László, a falu lakói pedig hol a törökök portyázásaitól, hol pedig a sókamarás sanyargatásától szenvednek. Hunyadi minderről semmit sem tud, Vitéz János segítségével jut végül haza. Drinápolyban is zajlanak az események: Mara a kis Mohamednek köszönhetően egyre előnyösebb pozícióba jut.
Ledobott textilekből most sem volt hiány, én viszont nagyon hiányoltam az érzelmeket Erzsébet és Hunyadi részéről. Mindketten éveket töltenek egymástól távol és számomra úgy tűnt, hogy nagyon egyszerűen lerendezik a dolgokat. János ritkán kérdez rá Itáliában a felesége leveleire és hagyja, hogy Giulietta Di Brienza elcsábítsa és az orránál fogva vezesse, Erzsébet pedig látszólag beletörődik a sorsába. Ha nincs Mihó és Vitéz János, akkor talán a történelem is másként alakult volna.
És ha már történelem, néhány érdekességet mindenképpen meg kell említenem az epizód kapcsán. Először is találkozunk Rómában Kapisztrán Jánossal, aki megjósolja Hunyadinak a későbbi találkozásukat. Másodszor az is kiderül, hogy Zsigmond beteg és hamarosan meg fog halni. Ez az utódlás miatt lesz fontos. Mert bár Luxemburgi Erzsébet és Habsburg Albert házasok, Albert vonakodik átvenni a trónt. Harmadszor pedig elgondolkodtató az, amit Hunyadi megjegyez az itáliaiakról. A gondtalan(nak tűnő) életüket és vidámságukat hasonlítja össze a magyarokéval. Bár a két nép történelme másként alakult, érdekes látni, hogy melyik népen milyen nyomokat hagynak a múlt zivataros évszázadai. A török történelemből pedig azt tudjuk meg, hogyha egy szultán a trónra kerül, akkor életkortól függetlenül minden fivérével végez.
Az epizód végére úgy éreztem, hogy helyükre kerültek a szereplők. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet kettőse remek, elég egyértelműen megmutatták, mi vár azokra, akik ellentmondanak nekik. Akár happy endnek is tekinthető az utolsó jelenet, ahol férj és feleség újra együtt van, de a folytatásban már az intenzív török jelenléttel is számolni kell majd.
Értékelés: 8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése