A tél végi pilottermés után ideje volt néhány tavaszi újoncot is bepróbálni. Elsőként az HBO komédiájára, a Szilícium-völgyre esett a választásom. Cím alapján volt némi fogalmam a sorozat témájáról, de a végeredmény így is meglepett.
Kezdve azzal, hogy vígjátékra számítottam, ám alig kaptam poénokat. Egy-két megmosolyogtató jelenet és geek humor akadt, de nevetést egyik sem váltott ki belőlem. Az alapsztori viszont több ponton is elgondolkodtatott, ugyanis elég sok párhuzamot véltem felfedezni az epizódban látottak és a valóság között. Hősünk egy programozó srác, aki egy copyrightos zenékkel foglalkozó program fejlesztése közben olyan tömörítési algoritmust alkot, amire mindenki felfigyel, csak ő maga nem veszi észre, amit létrehozott. A történet onnantól lesz érdekes, hogy komoly pénzösszegeket ajánlanak neki a programért cserébe...
Rettentő esetlen a főszereplő, de mivel a mai informatikai óriáscégek és brandek is hozzá hasonlóan kezdték, nem volt nehéz a helyébe képzelni magam. Társai elég eltérő tulajdonságokkal bírnak. Van köztük olyan, aki nem sok vizet zavar és van olyan is, aki már most idegesítően harsány karakter. És ahogy a Hooli nevű cég nagyfőnöke jellemezte a tipikus geek csapatokat, az talán a pilot legjobb pillanata volt.
Igazából látok potenciált a sorozatban, de a nyitórész alapján egyértelmű, hogy nem én vagyok ennek a sorozatnak a célközönsége. Pedig itt most nem nézték hülyének a nézőt, mégsem tudom elképzelni, hogy én valaha is megkedveljem a Silicon Valleyt.
Értékelés: 4/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése