Elmaradt ugyan a 2013-as filmes toplista (nem kizárt, hogy valamikor pótolni fogom), de ez a film biztosan szerepelt volna rajta. Minden évnek magvan a maga legbájosabb filmje, ezt a kategóriát a tavalyi évben egyértelműen az About Time érdemelte ki.
Timnek nincs szerencséje a lányokkal. Csetlik-botlik a jelenlétükben, sorozatosan félreérthető kijelentéseket tesz, az ügyvédek unalmas életét készül élni, ráadásul vörös haja van, ami szintén nem túl előnyös. Így amikor a 21. születésnapján apja közli vele, hogy a család férfitagjai képesek az időutazásra, Tim elhatározza, hogy eme képességét a lányok meghódításához fogja felhasználni.
Igazából az egyszerűségével nyűgözött le a film. Hiába időutazós, hősünk nem akarja megváltani a világot. Nem akar beavatkozni a világ rendjébe és gazdagságra sem vágyik: csupán a boldogságot keresi szíve választottjának oldalán. Habkönnyűnek tűnik a film, pedig a család fontossága és végsősoron a boldog élet titka ugyanolyan hangsúllyal bír, mint két ember szerelme. Az időutazást is csak módjával használták, így meg tudott maradni egyfajta háttérnek, a fontos értékek pedig nem sikkadtak el.
A színészi játék kiváló, a főszereplő hármas (Domhnall Gleeson, Rachel McAdams, Bill Nighy) viszont így is kiemelkedik közülük. Meglepően természetes volt a játékuk, a rendező (Richard Curtis) pedig arról gondoskodott, hogy ne forduljon giccsbe a történet. Szép munkát végzett a stáb, talán csak a film eleje lehetett volna egy ici-picit feszesebb.
Értékelés: 9/10
Nagyon jó ajánló lett, teljesen így vélekedtem a filmről én is:)
VálaszTörlés