Agatha Christie műveit mindig is szerettem mind könyvben, mind filmen. Kellően kidolgozottak az általa megteremtett karakterek, jó elmerülni a 20-30-as évek világában és a nyomozás is izgalmas. Az And Then There Were None alapjául szolgáló Tíz kicsi néger az egyik legjobb darab az írónő remekeiből, amit persze már számos alkalommal megfilmesítettek, de szerencsére ez az adaptáció is a színvonalas produkciók közé tartozik.
A háromszor 60 perc játékidő először hosszúnak tűnt, de már az első rész után örültem, hogy nem lesz összecsapott a történet és a készítőknek lehetőségük lesz kibontani a történetet. A Tíz kicsi négert egyébként még nem olvastam, de a cselekményét nagy vonalakban ismerem. A csekély előtudás ellenére abszolút élveztem a filmet, még az sem zavart, hogy a készítők vittek bele némi romantikát.
Az alapsztori ugye az, hogy tíz ember van egy külvilágtól elzárt szigeten, akiket valaki szép lassan meggyilkol. A szereplők pedig elkezdenek gyanakodni, majd rettegni és nyomozni, hogy ki lehet az elkövető. Ez már önmagában egy elég feszült szituáció, amit a film nagyon jól vissza tudott adni. Sokszor mutatják a sziget egészét, amit fokozatosan egyre sötétebb felhők vesznek körbe. De a kúria belső tere is kellőképpen félelmetes a szűk terekkel és sötét folyosókkal.
Mindehhez fantasztikus színészgárda társul, akiket más filmekből és sorozatokból jól ismerünk. Egy gyengébb forgatókönyvet is lazán elvittek volna a vállukon, az And Then There Were None-ban viszont látszott, hogy komolyan veszik és élvezik a szerepüket. Ha nem lett volna egy kicsit sok a flashback, akkor azt mondanám, hogy egy 100%-ig tökéletes Agatha Christie adaptációt láthattunk.
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése