Fülszöveg: Caplan, a suli legnépszerűbb sráca és a könyvmoly Mina harmadik óta
valószínűtlen lelki társak. Egymás szomszédaiként nőttek fel a michigani
Two Docks egyik zsákutcájában, és mivel mindkettejüket egyedülálló
édesanya nevelte, barátságuk a gimi társadalmi kasztjain felül áll.
Mina az évfolyamelső, a családja pedig elvárja tőle, hogy felmenőit
követve a Yale-en folytassa tanulmányait; Caplan ezzel szemben nevetve
hallgatja a szalagavató bálkirályára vonatkozó jóslatokat, valamint
igyekszik lerázni magáról a félelmet, hogy a gimiben elérte a csúcsot,
és innen már csak lefelé vezet az út. Ahogy végzős évük lassan a végéhez közeledik, a dolgok hirtelen
egészen új fényben kezdenek tündökölni. Vajon mit fedeznek fel egymásban az utolsó esélyt jelentő júniusban?
Nyár elején egy könnyedebb olvasmányra vágytam, ezért ebbe a rövid, ifjúsági könyvbe kezdtem bele. A történet nem bonyolult, semmi olyat nem tartalmaz, amit ne tapasztalt volna meg egy végzős középiskolás: barátságok, társaságba való beilleszkedés, szalagavató, bálkirály és bálkirálynő választás, továbbtanulás, belső vívódások. Június lévén a szerző a középiskola utáni gondtalanságot ragadja meg, ezért is szeretnék a diákok, ha ez az időszak örökké tartana.
Az eseményeket váltott szemszögből - Mina és Caplan nézőpontjából - követhetjük végig. Mina és Caplan, bár sok mindenben különböznek, évek óta szoros barátságban vannak egymással. A hasonló családi helyzet is közös pont az életükben. Már az első néhány oldal után sejthető, hogy a regény végére szerelmes párrá válnak, úgyhogy e tekintetben nem sok meglepetést tartogatott a könyv. Azt viszont sajnáltam, hogy ugyanazokat a köröket futják le és még akkor sem vallják be egymásnak az érzéseiket, amikor már számukra is egyértelmű, hogy a barátságnál többet éreznek egymás iránt.
A szereplők valósághűek voltak, tényleg olyan volt a sztori, mintha visszacsöppentem volna a középiskolába. Pozitívum, hogy a mellékszereplők is szimpatikusak voltak, nem az volt az elsődleges céljuk, hogy a Mina és Caplan közé álljanak. Hollis például minden tőle telhetőt megtesz, hogy a múltban elkövetett gonoszkodásait jóvá tegye és segítse Minát. Az is tetszett, hogy a négyes minden szereplőjénél megfigyelhető jellemfejlődés, emiatt számomra ez a regény inkább a barátság mélyebb rétegeiről szólt, mint két fiatal egymásra találásáról. A könyv stílusa gördülékeny, nagyon gyorsan lehetett vele haladni. És bár könnyedséget vártam tőle, azért komolyabb témákat (pl. gyász, depresszió, bullying) is érintett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése