Évösszegző 2014

Újabb év telt el, tegnap ugyanis magunk mögött hagytuk a 2014-es esztendőt. Nem volt olyan mozgalmas, mint a 2013-as, de nem is vártam, hogy annyi változást hozzon az életembe. Jóból és kevésbé jóból is kijutott 2014-ben, összességében mégis pozitívnak ítélem meg az évet: 

- Először érettségiztettem és amennyire féltem tőle, olyan jól ment. Mind a vizsgaelnök, mind az igazgató megdicsért, aminek rettentően örültem. Az első tanévemről itt írtam.

- Tavasszal szereztem még egy szakmát (amivel egy régi álmom vált valóra), így egy kicsit több vagyok egy sima nyelvtanárnál. Remélhetőleg kamatoztatni is tudom majd a tanítás mellett. 

- Sütöttem-főztem és jó pár recepttel gazdagodtam. Persze még mindig van hová fejlődnöm, de egy csomó olyan ételt el tudok készíteni, amik korábban nehezeknek tűntek vagy eszköz hiányában nem tudtam kivitelezni őket. Egyelőre élvezem a konyhai kísérletezgetést. 

- Mérsékeltem a húsfogyasztást, év végén pedig két hónapra kiiktattam a kenyeret az étrendemből. Utóbbit korábban sosem tudtam elképzelni, de érdekes módon egyáltalán nem hiányzott. Ennek rengeteg pozitív hatása volt és ha elmúlnak az ünnepek, akkor az új évben is folytatom majd a zöldségdúsabb és szénhidrátszegényebb étrendet. 

- A hűvös és esős nyár miatt ritkán tudtam strandolni, így más programokkal töltöttem az időt. A családi nyaralás ékszíjszakadással végződött, amit nem volt egyszerű helyrehozni. 

- Ősszel megkezdtem a második tanévemet. Újdonság volt az olasztanítás és a portfólióírás. Az olaszba a hosszú kihagyás ellenére hamar visszarázódtam, a portfólió viszont az egész őszre rányomta a bélyegét. Az írás rengeteg időmet és energiámat elvette, melynek következtében nem tudtam úgy figyelni az iskolai dolgaimra, ahogy kellett volna. A dokumentumok feltöltésével úgy éreztem, hatalmas kőszikla alól szabadulok fel. A neheze még hátravan, hiszen még vár rám a minősítővizsga. 

- Kétszer volt tüdőgyulladásom (szeptemberben egy gyengébb, októberben egy erősebb), ami jelentősen lelassított és megnehezítette a munkámat. Alapból utálok beteg lenni, kétszer egymás után meg főleg. 

- Nemcsak én szenvedtem betegségektől, hanem a laptopom is. Akármennyire vigyáztam rá, nem úsztam meg vírusok és újratelepítés nélkül. Az adatokat szerencsére sikerült megmenteni, de a programok pótlása eltart még egy darabig.

- Voltam tüntetésen, ahol hangot tudtam adni a közállapotok miatti elégedetlenségemnek. Érdekes és hasznos volt, a rendezvényzáró Himnuszt pedig fantasztikus élmény volt több ezer emberrel együtt énekelni.

- Kigyönyörködtem magam a fővárosban. Nyáron megnéztem a fontosabb nevezetességeket, télen pedig a karácsonyi fényben úszó város nyűgözött le.

- Karácsonyoztam a diákokkal, a kollégákkal, a barátaimmal és a családommal. Otthon én öltöztettem piros és ezüst díszbe a fenyőfát, az ünnepek pedig olyan hangulatban teltek, amilyenben szerettem volna. 

- 70 bejegyzést írtam, ami elmarad az eddigi csúcstól, de így is jól látszik, hogy egyre inkább magam mögött hagyom azt a gödröt, amibe az előző munkahelyem taszított.