Fülszöveg: Felhőtlen nyaralásnak indult...
A nap hét ágra süt, az Adriai-tenger türkizkék vize szinte szikrázik a melegben, amikor a héttagú család hajóra száll, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a családfő hatvanadik születésnapját. Váratlanul azonban vihar kerekedik, így kénytelenek kikötni egy lakatlan szigeten. Azt remélik, átvészelik valahogy az éjszakát, aztán reggel indulhatnak is tovább.
Esztert nemcsak a vihar aggasztja, hanem az is, hogy az elutazásuk előtt valaki feltörte a Facebook-profilját és a nevében obszcén bejegyzéseket posztolt. Ki akarja befeketíteni az ismerősei előtt? Vajon a posztok tartalma szemenszedett hazugság vagy épp ellenkezőleg? És van ennek az egésznek bármi köze ahhoz, ami a szigeten történik?
Az elemek tombolása nem csitul, és amikor az egyik utas eltűnik a fedélzetről, Eszter úgy dönt, a kezébe veszi az irányítást, és megpróbál rájönni, ki és mi áll a háttérben.
Sietnie kell, mert az idő szorít, ők pedig egyre kevesebben vannak...
Tavaly már olvastam az írónőtől a Hullámsírt, úgyhogy amikor értesültem a Viharcsapda megjelenéséről, akkor minden más könyvet félretettem, mert azonnal el akartam olvasni ezt a történetet. Idillinek ígérkező családi vitorlázás a horvát Adrián... kifejezetten vonzó nyári program, ám ebben a krimiben másként alakulnak az események. A váratlanul lecsapó bóra mellett a Müller család tele van sötét titkokkal, amelyek azért vannak, hogy megvárják a legalkalmatlanabb időpontot arra, hogy napvilágra kerüljenek. És ennél mélyebben nem is mennék bele a cselekménybe, annyit viszont mindenképpen megemlítenék, hogy meglepetésben és fordulatokban nincs hiány.
A könyv elején kapunk némi vizuális támpontot a sziget elhelyezkedéséről, a Jovanka alaprajzáról, valamint a szereplőkről is kapunk egy rövid leírást. Mind az indítás, mind a narráció nagyon hasonlít a Rókabércre, ugyanis ebben a krimiben is egy-egy szereplő szemszögéből követhetjük az eseményeket. Hosszú felvezetést követően jutunk el a gyilkosságig és az ügy felgöngyölítése is alapos. Sok az időbeli visszatekintés, ami segít megérteni a szereplők személyiségét és motivációját. Annak ellenére, hogy nagyon kevés szereplője van ennek a történetnek, a könyv végig lekötötte a figyelmemet.
A karakterek nagyon komplexek, a történet végére teljes jellemrajzot kapunk róluk. A Viharcsapda egy logikusan felépített krimi és mind a karakterizáció, mind a helyszín garantálja a folyamatos izgalmat és feszültséget. A fejezetek előtti QR kódok és dalok egyedi hangulatot adnak, a sirály pedig szépen bekeretezi az olvasottakat. Összességében nekem nagyon tetszett Szlavicsek Judit krimije, a műfaj kedvelőinek csak ajánlani tudom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése