A júniusi hűvös idő után nagyon vártam az igazi nyarat, amikor folyamatosan süt a nap, a hőmérséklet pedig 30 fok fölött van. Nos, erre egészen július közepéig kellett várni és nyaralási szempontból ideális hetet sikerült kifogni. Öt napot töltöttem most a Balatonnál és a strandolás mellett egy tihanyi kirándulás és egy kisebb badacsonyi túra fért bele az időbe.
Két éve már jártam Tihanyban, de akkor csak egy délután erejéig volt szerencsém élvezni a félsziget hangulatát. Most viszont szinte egy teljes napot ott töltöttem. Hajóval utaztam oda és nemcsak az ikonikus Apátsági Templomot, hanem a Belső-tó környékét is sikerült bejárnom. Hihetetlenül csendes és nyugodt a félszigetnek ez a része, és mivel nem nagy ez a tó, hamar körbe lehet járni. Az Őrtorony-kilátóból pedig csodálatos a kilátás, gyakorlatilag az egész félszigetet be lehet látni.
Természetesen még így is maradt felfedezetlen terület, de akárhányszor látogatok Tihanyba, mindig találok valami újat, ami megragadja a figyelmemet. A természet szépségei mellett ezúttal a tájházak nyűgöztek le. A fehér falú nádtetős házak olyanok, mintha száz évet visszautaznánk az időben, a különböző kerámiatárgyakkal - jellemzően kancsókkal és tányérokkal - nagyon bájosak és hangulatosak.
Badacsonyban csak egy fél napot tudtam eltölteni, de feltett szándékom, hogy a közeljövőben még visszatérek. A hegy meglehetősen meredek, de a szőlőbirtokokkal tarkított út bőven megéri azért a panorámáért, ami a hegy oldaláról és tetejéről tárul az ember szeme elé. Most csak a Rózsakő nevű kilátóhelyig jutottam, de onnan a hegy összes nevezetes kilátópontját fel lehet keresni.
Élménydús volt ez a néhány nap, de rám fért az ilyesfajta feltöltődés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése