Egy napon érkezett a hír, hogy a Last Resort mellett a 666 Park Avenue is kaszát kapott. Részemről mindkettő nagy elvárásokkal indult és a nyitórész alapján bíztató folytatással kecsegtetett, ez a sorozat sokkal jobb szórakozást nyújtott, mint az atomtengeralattjárós újonc.
A sztori nagyjából a Faustra és Az ördög ügyvédjére hajaz, de a Stephen King féle Rose Redből is jócskán merít. New Yorkban vagyunk, a Park Avenue 999 alatti Drake-házban, ami számtalan titkot őriz. Ebbe a házba költözik be Jane és Henry, akikkel a tulajdonos Doran házaspárnak komolyabb terveik is vannak. Az a helyzet, hogy engem kilóra meg lehet venni az effajta témával, úgyhogy már annak is örültem, hogy egy ilyen sorozat képernyőre kerülhetett.
A kezdés tetszett és ugyan magasra tette a mércét, az évad összességében be tudta váltani a hozzá fűzött reményeket. Rengeteg rejtélyt kaptunk (felsorolni is nehéz lenne őket), amiket egész jól egymásba tudtak fűzni. Nem volt árván maradó történetszál és szereplő, minden mindennel összefüggött és mindennek megvolt a maga funkciója. Folyamatosan kaptuk a válaszokat, de a kérdések üteme így is sokkal gyorsabb volt. Mire valamit lezártak vagy megmagyaráztak, addigra 2-3 másik szál született, amin tovább lehetett menni. És bár a fő kérdéseket nem hagyták nyitva, nagyon hiányzott egy olyan jelenetsor (vagy akár egy teljes epizód), ami lassan és a legelejétől kezdve elmesélte volna a ház történetét. Főleg annak tekintetében, hogy az utolsó epizódok a kasza miatt igencsak kapkodósra sikerültek.
Meglehetősen sokat foglalkoztak a szereplőkkel, jó volt látni, milyen utat jártak be a pilot óta. Jane és Henry szimpatikus párt alkottak és külön-külön is érdekesek voltak. Ugyanez sajnos nem mondható el Brianről és Louise-ról, a csábító Alexis nélkül valószínűleg unalomba fulladt volna a kapcsolatuk. A Terry O'Quinn-Vanessa Williams alkotta Doran házaspár kellőképpen karizmatikus volt és bár mindketten erősnek tűntek, az ellenségeik nem egyszer megszorongatták őket. Azt viszont sajnálom, hogy az üzletek részét képező fizetség "behajtása" idővel megfogyatkozott.
A hangulat az évad első felében volt erősebb, néhány jelenet kifejezetten ijesztőre sikerült. Az évad második felében már nem volt olyan domináns a darkos légkör, de a baljós, nyomasztó hatás az utolsó epizódig megmaradt. A tükrös jelenetekkel például nem egyszer hozták rám a frászt. A CGI talán csak a csigalépcsős résznél lógott ki, de nem volt olyan zavaró, hogy jelentősen rontsa az összképet. A sztoriból kihozták, amit lehetett és bár hiányozni fog a sorozat; örülök, hogy nem nyújtották el a végtelenségig.
Értékelés: 7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése