Az olasz származású karmester, Adrián és barátnője új luxusvillába költözik a kolumbiai Bogota város elhagyatott vidékére. Egy este koncertjéről hazaérkezve az ágyon hagyott videó üzenetben tudja meg, hogy szerelme, Belén, lelépett meghitt otthonukból, mivel másik férfit választott helyette. Mivel sehol nem találják a lányt, a rendőrség Adriánt gyanúsítja az eltűnéséért. Bánatában új kapcsolatba menekül a helyi étterem felszolgálólányával, Fabianaval, aki viszont hamarosan fülig szerelmes lesz álmai hercegébe. Fabiana, ahogy telik az idő és egyre többször egyedül marad a házban, különös dolgokra lesz figyelmes a ház egyes helységeiben...
Kevés helyszínen zajlanak az események és a szereplők közül is igazából csak a szerelmi háromszög tagjain van a hangsúly. Nem cselekményközpontú a film, inkább a szereplők lelkiállapotát igyekszik részletesebben megmutatni, ennek ellenére mégsem lesz unalmas. Sőt! Valójában az utolsó képkockáig nem tudtam, hogyan fog záródni a film. A hangulat is remek, a zene nagyon jól passzol a jelenetekhez és pozitívum, hogy nincs tele a film öncélú ijesztgetésekkel. Ami egy kicsit zavart, az a színészek játéka. Valahogy túl egysíkúnak és felszínesnek tűnt az alakításuk, nehezebben tudtam őket azonosítani a szerepükkel.
Érdekesség, hogy 2017-ben egy török változat is készült ebből az alapötletből (Öteki Taraf címmel), természetesen más nevű szereplőkkel. Itt Ece az eltűnt lány, Cetin a vőlegénye és Sara a harmadik fél. A készítők vittek egy pici csavart a történetbe és azt kell, hogy mondjam, hogy nekem ez a változat sokkal jobban tetszett, mint a spanyol eredeti. Alaposabban ki van bontva a sztori, emellett a karakterek viselkedése és motivációja is hitelesebb. Hihetetlenül izgalmas és érzelemdús lett a zárás, úgyhogy amit a spanyol változatban hiányoltam, azt bőven megkaptam ebben a filmben.
A spanyol-kolumbiai koprodukció 7.5/10, míg a török feldolgozás 9/10 pontot kap tőlem.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése