Alan Conway híres krimiíró legújabb könyvének megjelenésére készül. Magpie Murders című detektívregényének kéziratát elküldi a kiadójának, ám amikor Susan Ryland szerkesztő a kézirat végére ér, észreveszi, hogy az utolsó fejezet hiányzik. Susan nagyon szeretné tudni, hogyan végződik a történet, de ezt már nem tudja megkérdezni Alantől, ugyanis az írót meggyilkolják. Susan feltett szándéka megtalálni a hiányzó fejezetet és Alan Conway gyilkosát, ezért nyomozásba kezd.
A hat epizódos sorozat Anthony Horowitz krimijén alapul és bár a művet nem olvastam, a szerző neve nagyon is ismerős. Anthony Horowitz írta ugyanis - többek között - az Agatha Christie feldolgozások forgatókönyvét, így mondhatni a kisujjában van minden, amit a krimiről tudni kell. Ez a Magpie Murdersben vissza is köszön, minden olyan jellegzetesség feltűnik a sorozatban, amit Agatha Christie-nél megszokhattunk: vidéki kúria, titkok, intrika, nyomozás és olyan szereplők, akiknek indítéka és módja volt a gyilkosság elkövetésére.
Ez már önmagában is érdekes alapanyag lenne, Horowitz azonban csavar egyet rajta és Alan Conway krimijét is a sorozat szerves részévé teszi. Vagyis a Magpie Murders tulajdonképpen egy könyvbe foglalt könyv cselekményét meséli el, amelyben Atticus Pünd nyomoz. Ennek megfelelően két idősíkon zajlanak az események: a jelenben, Alan Conway gyilkosa után kutatva és a múltban, egy 1950-es évekbeli fiktív történetben. Bár a jelen eseményei izgalmasabbak, a múltbeliekre is szükség van, ugyanis a gyilkos utáni hajsza szorosan kapcsolódik Alan művéhez.
A narráció mindkét idősíkban jól működik, kellő mennyiségű red herringet és cliffhangert kapunk, na meg persze lezárást és magyarázatot az utolsó epizódban. Az események végig jól követhetők, így számomra a gyilkosok kiléte is egyértelmű volt. Annak ellenére, hogy mindkét elkövetőt ki tudtam találni, tetszett a logikus levezetés és a történések rekonstruálása. Látszik, hogy Anthony Horowitz mindent alaposan végiggondolt és a legapróbb részletekig tudatosan építette fel és mozgatta a történetszálakat.
Mindehhez jól kidolgozott karaktereket kapunk. A főszereplő Susan Ryelandot ismerjük meg a legjobban, aki amellett, hogy szakmai előrelépés előtt áll, a családi problémákat is menedzselnie kell. Összetett karakter és az őt alakító Lesley Manville kiválóan megbirkózott a feladattal. Az Alan Conwayt alakító Conleth Hill neve a Game of Thronesból ismerős (ott Varys szerepében láthattuk) és a Magpie Murdersben is remekel. Atticus Pünd szerepében Tim McMullan hozza a kimért és alapos detektívet. Pünd alakja egyszerre hasonlít Poirot-ra, Sherlock Holmesra és Columbora. A többi színész számomra ismeretlen, de senkinél sem éreztem azt, hogy kilógna a sorból.
Összességében nagyon kellemes meglepetés volt ez a sorozat. Nincs benne annyi csavar, mint a Knives outban, inkább a klasszikus Agatha Christie történetekre hasonlít a Magpie Murders. Imádtam benne a zenét (amivel egyébként jól tudták érzékeltetni az idősíkokat is) és Pünd sajátos humorát. Még Sophie Hannah neve is felmerül a sorozatban, akit a Poirot-folytatások kapcsán sokan Christie méltó utódjának tartanak. Kíváncsi voltam, hogy a szarkák hogyan kapcsolódnak a történethez, de csak annyi szerepük van, hogy minden epizódban annyi madár látható a faágon, ahányadik résznél tartunk. Szóval aki kedveli a klasszikus krimiket, annak mindenképpen ajánlani tudom ezt a sorozatot.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése