Hosszú kihagyás után jöjjön ismét egy filmes bejegyzés. A friss alkotások helyett egy régebbi, mára már klasszikusnak számító filmet néztem meg, ami eddig kimaradt a filmes listámról. A sztori és az előzetes alapján jó kis vígjátéknak ígérkezett az Elvált nők klubja, úgyhogy kíváncsi voltam, mit hoznak ki ebből az alapanyagból.
1969-ben egyszerre diplomázik le négy lány: Cynthia, Elise, Brenda és Annie. Négy elválaszthatatlan jóbarát, akik örök segítséget és barátságot fogadnak egymásnak. Az évek múlásával azonban messze kerülnek egymástól és egy szomorú tragédia hozza ismét őket össze. Kiderül, hogy nagy szükségük van egymásra. Mindhárman elváltak és mind lelkileg, mind anyagilag csúnyán rászedték őket. A közös katasztrófa egységbe kovácsolja őket, elmés bosszúra készülődnek az ex-férjeik ellen. Mivel az asszonyok saját karrierjükön túl nem csekély szerepet vállaltak férjeik üzleti életének felépítésében, tisztában vannak gyenge pontjaikkal. Az örökre megbélyegzett "első feleségek" támadásba lendülnek volt férjeik ellen, hogy "visszafizessenek" nekik mindent, kamatostól.
Elise, Brenda és Annie triója működőképes, de azért vannak benne döccenők. És számomra pont itt jöttek ki a film legnagyobb negatívumai. Több filmet is láttam már Diane Keatonnal, de ebben a filmben borzasztóan idegesítő volt az alakítása. A trió veszekedését sem igazán tudtam hová tenni. Az érthető volt, hogy miért ugrottak egymásnak, de nagyon fura volt látni, hogy ötvenévesek tinilányok módjára viselkednek.
Nyilván a volt férjek iránti bosszú nem folytatható a végtelenségig, amit a szereplők is belátnak. A film vége ezért is tetszett, mert van karakterfejlődés és a három nő olyasmit hoz létre, ami túlmutat a személyes sérelmükön és veszteségükön. Ez tetszett a legjobban ebben a filmben; enélkül és a színészek nélkül egy könnyen felejthető film lett volna az Elvált nők klubja.
Értékelés: 6.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése