Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?

"A szerelem! Nincs annál törékenyebb, mulandóbb. A szerelem olyan, mintha tüzet raknál egy esős napon. Folyamatosan védelmezni kell, táplálni, gondját viselni, különben kialszik..."

Fülszöveg: Gabrielle számára két férfi létezik, illetve létezett. Az egyik első szerelme, Martin, a francia rendőrség műkincsrablásokra szakosodott sikeres nyomozója. A másik az apja, Archibald, a világ talán leghírhedtebb képtolvaja. Mindketten rég eltűntek a lány életéből, fájó űrt hagyva maguk után. Aztán egy napon újra felbukkannak, fenekestül felforgatva Gabrielle ha nem is boldog, de nyugodt életét. A két férfi között különös rabló-pandúr játék veszi kezdetét, amely hamarosan már vérre megy. Gabrielle pedig ott őrlődik köztük, nem tud választani, mindkettőjüket akarja. Ám vannak párviadalok, amelyek csak az egyik vagy mindkét fél halálával végződhetnek. Hacsak...

Régen olvastam már Mussotól, úgyhogy örültem, amikor idén nyáron új kiadásban is megjelent a francia író regénye. Az ismertetőt olvasva izgalmasnak tűnt a történet, bár Mussonál már szinte kötelező, hogy a főszereplők között felbukkanjon egy rendőr... Itt a "csavart" a műkincsrablás adja, Archibald felbukkanása igencsak felpörgette az eseményeket. Egy kicsit olyan érzésem volt, mintha a Ruben Brandt forgatókönyvét olvasnám. Tetszett Archibald módszere, a Van Gogh-kép ellopása szerintem a regény egyik legjobban sikerült jelenetsora lett. 

A tolvajláson kívül egy szerelmi szál is meghúzódik ebben a történetben és már a könyv elején tudni lehet, hogy előbb-utóbb a szereplők útja keresztezni fogja egymást. A fő helyszín ezúttal San Francisco - ahol ismét találkozunk Elliot Cooperrel -, de míg Párizsban a festményeken és a képrabló elkapásán van a hangsúly, az óceánon túl már a szerelem és a karakterek múltja mozgatja a szálakat. Összességében nekem tetszett ez a Musso-regény, de az tény, hogy az amerikai helyszínen jócskán veszített a történet a dinamikából. 

A szereplők közül Gabrielle volt a legkevésbé szimpatikus, számomra kicsit furcsa volt, hogy 13 évig meg sem próbálta felvenni a kapcsolatot Martinnal, hogy magyarázatot adjon a tettére. Martin inkább koravénnek tűnt és rengeteg impulzusra volt szüksége, hogy megtalálja a saját útját. A legérdekesebb szereplő Archibald volt komplex háttértörténettel és érthető motivációval. A repülőtér és a terminál (Indulási zóna) különleges helyszín volt, jól illeszkedett az eseményekhez. 

Olvastam már Mussotól erősebb regényt, ennek ellenére nem mondanám rossznak a Mi lesz velem nélküled?-et. Egy kerek történetet kaptunk és a szirupos befejezést sem éreztem erőltetettnek (sőt, szerintem kifejezetten szépen lett megírva), valami mégis hiányzott ahhoz, hogy a legjobbak közé kerüljön.