Fülszöveg: Teddy Crutcher elkötelezett oktatója a neves Belmont Akadémiának. Ugyan szigorú, de mindig következetes, és kizárólag diákjai érdekeit tartja szem előtt. Ám Teddy szemlélete némileg eltér a megszokottól, különösen a tekintetben, hogy mit lehet és mit szükséges megtenni, hogy tanulóit a helyes útra terelje. Teddynek ugyanúgy megvan a maga nézőpontja arról is, miként kellene működnie a tanári karnak, és a maga részéről készen áll rá, hogy a legteljesebb titokban, a saját akarata szerint formálja át hőn szeretett iskolája sok évtizedes tradícióit.
Amikor egy napon Teddy egyik diákjának édesanyja holtan rogy össze egy iskolai ünnepségen, kezdetben senki sem gyanakszik, ám a jelek egyre inkább afelé mutatnak, hogy a szülői munkaközösség elnökének halála nem szerencsétlen véletlen volt csupán. Az események pedig olyan titkokat csalnak a felszínre, melyek végleg felborítják az iskola és az egész város életét.
Egyáltalán nem terveztem elolvasni ezt a könyvet, de egyre több pozitív ajánlás jött velem szembe, úgyhogy kíváncsi voltam, tényleg olyan jó-e Samantha Downing krimije, mint amilyennek mondják.
Már az első néhány oldal után berántott a történet és a rövid fejezeteknek köszönhetően elég hamar a könyv végére értem. Ami ebben a krimiben különleges, az az, hogy itt az első perctől fogva tudjuk, hogy ki a tettes. Ez persze semmit nem von le a könyv élvezeti értékéből, ugyanis az indíték, a gyilkosság módja és az események utózöngéi bőven tartogatnak izgalmakat. Olyannyira, hogy az utolsó fejezet előtt legalább háromféle befejezést tudtam elképzelni, úgyhogy a történet végig fenn tudta tartani a figyelmemet.
Az iskola, mint helyszín nagyon jól működött, de tény, hogy én se diákként, se tanárként nem érezném jól magamat a Belmont Akadémián. A diákokon óriási a nyomás, tehetős szüleik még az ötös alát sem nézik jó szemmel, a tanároknak pedig más-más elképzelésük van arra, hogyan hozzák ki diákjaikból a legjobbat. A diákok közül Zach Wardot ismerjük meg a legjobban, a tanárok közül pedig Teddy Crutchert. Imádtam Teddy módszerét a pluszfeladat kiválasztására, tanárként már én is csináltam hasonlót. Mind a diákok, mind a tanárok, de még a szülők oldaláról is hús-vér karaktereket kapunk és a pozitív tulajdonságaik mellett a hibáikat és a titkaikat sem takarja el az írónő.
A rendőrség és az FBI - természetesen - nagyon sokáig a sötétben tapogatózik, a nyomozás és az ügy felgöngyölítése irreálisan sok időt vesz igénybe. Az ügy zárása meglepett, ugyanakkor úgy éreztem, hogy így kerültek egyensúlyba a dolgok. Nem mellesleg a borító is értelmet nyert a könyv végére, nagyon illett ehhez a csavaros történethez.
Egy krimitől/thrillertől nyilván nem vár az ember barokkos körmondatokat, ugyanakkor feltűnt, hogy mennyire egyszerű a könyv nyelvezete. A wardizmusok, azaz Zach Ward apjának életvezetési tanácsai bár a maguk nemében hasznosak, mégiscsak közhelyek. Ezt az apróságot leszámítva nagyon tetszett Samantha Downing könyve, egy remekül felépített és több ponton is elgondolkodtató történetet olvashattam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése