Az X bolygón a vérszomjas macskák semmibe veszik a jogot és az egértársadalom felszámolására törekednek. De megcsillan egy reménysugár: az egerek főtudósa feltalálja a megoldást. A titkosszolgálat azonnal aktiválja legjobb ügynökét, Grabowskit, akit Pokyóba küldenek, hogy hozza el annak a szerkezetnek a titkos tervét, ami megmenthetné az egércivilizációt a mindenre elszánt, gonosz macska-szindikátustól.
Ezer éve szerettem volna megnézni a mára már kultikussá vált rajzfilmalkotást, de mindig csak halogattam. Egészen mostanáig. Ez persze nem jelent problémát, sőt. Felnőtt fejjel és számtalan megtekintett film után sokkal jobban tudtam élvezni a Macskafogót, mintha tizenévesen láttam volna. A Macskafogó ugyanis úgy parodizálja a klasszikus kém- és gengszterfilmeket, hogy minden képkockájával tiszteleg is előttük. Rengeteg benne a remekül megírt párbeszéd (nagy részük azóta már szállóige lett) és kreatív megoldás, amik ma ugyanúgy megállják a helyüket, mint 34 évvel ezelőtt.
A beszédes nevű karakterek zseniálisak és a forgatókönyv is remek. Jól követhetők az események, a cselekmény sehol nem ül le és az esetleges mellékszálak is szépen illeszkednek a fősodorba. A szinkronhangok szintén emelik a színvonalat, sok olyan név szólaltatja meg a szereplőket (pl. Sinkó László, Körmendi János), akik ma már sajnos nincsenek az élők sorában. Az viszont örvendetes, hogy néhány éve komoly ráncfelvarráson esett át a film, amely során a kép és a hangminőséget is javították, hogy még sokáig élvezhessük a Macskafogót. Sokminden indokolja a film páratlan népszerűségét, az azonban biztos, hogy Ternovszky Béla és Nepp József nagyon jól eltalálták anno a Macskafogót. Minden elemében zseniális alapmű.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése