Hunyadi - 1x08: Uralkodók Uralkodója

"Arra tanítottál, hogy mindenki pótolható. Igazad volt."

Az előző epizód eseményei után ismét a trónutódlás kérdését kell rendezni. Drinápolyban Mohamed követi Murádot, a Magyar Királyságban pedig V. László kiskorúsága miatt kormányzóválasztásra kerül sor. Térjünk is rá a spoileres részletekre. 

Drinápolyban a trón elfoglalása nem megy zökkenőmentesen. Mohamed a török pasák támogatását és elismerését szeretné kivívni, emellett Marát is maga mellett akarja tudni. Mara azonban Murádot szeretné követni, amit Mohamed nem néz tétlenül. Mara, bár anyja helyett anyja volt Mohamednek, a fiútól csak bántást kap. Murád pedig egyértelműen kijelenti, hogy nem tudja szeretni másodszülött fiát. Vajon hogy alakultak volna az események, ha Ali, az elsőszülött fiú nem hal meg? 

A várnai csata után Hunyadi és fia Vlad Dracul vendégszeretetét élvezi Havasalföldön. Szilágyi Erzsébet lát reményt a megmentésükre, Újlaki viszont egyáltalán nem támogatja ebben. Sőt, olyan feltételt szab, amit Szilágyi Erzsébet csak nagy erkölcsi dilemmák árán tud teljesíteni. Ebben az epizódban Újlaki Miklós kapott reflektorfényt. Méltó tanítványa lett Cilleinek, ugyanolyan gátlástalan és önző célok vezérlik. 

Közben török követség érkezik Havasalföldre, akik egyezkedni próbálnak Hunyadival. Velük szinte egyidőben a felmentő sereg is megérkezik, így Hunyadiék szerencsésen kiszabadulnak Vlad Dracul fogsága alól. A csetepaté gyorsan lezajlik, Vladtól pedig érzékeny búcsút veszünk. Karizmatikus szereplője volt a sorozatnak, de végül a saját csapdájába esett. Nincs sok idő ünnepelni, mert Hunyadiékat hamarosan Rákosmezőre szólítja a kötelesség. 

Hogy ki lesz az ország kormányzója, azt a történelmi tanulmányainkból tudni lehet. Ebben az epizódban nem mutatják meg, cserébe viszont napvilágra kerül Cillei árulása. Fekete Ernő ezúttal is remekel a fő intrikus szerepében, egyszerűen élmény nézni a jeleneteit. 

Korábban hiányoltam az érzelmeket a sorozatból, ezúttal nem maradtak el. Erzsébet nagy árat fizetett férje és fia szabadságáért, és bár senki nem ítéli el őt, ő maga nem tud megbirkózni a helyzettel. Hunyadi rossz apának tartja magát, hiszen alig foglalkozott a fiával. Ezt a börtönben be is ismeri Lackónak. Eseménydús volt ez az epizód is, de örültem neki, hogy ezek a lassabb és érzelmesebb jelenetek is helyet kaptak, mert így jobban tudták árnyalni a karaktereket. Néhány helyen ugyan látványosan feláldozták a történelmi hitelességet a dramaturgia oltárán, de ezt el tudom nézni a sorozatnak, mert ennyi írói kreativitás szerintem még belefér.

Értékelés: 8/10

Hunyadi - 1x07: Allah Földi Helytartója

"Fiaim! Megint itt hagytak minket a szarban! Ígértek nekünk hadakat. Hajókat. Csillagokat az égről. De nem kaptunk semmit. Ismét cserben hagytak bennünket. De mi mégis itt vagyunk, és harcolni fogunk!"

Elérkeztünk 1444-hez és a várnai csatához. Történelemből mindenki tanulta, hogy magyar részről ez bizony egy vesztes csata. Számtalan oka volt ennek, amire az epizód is kitér: sokszoros török túlerő, az időjárás viszontagságai, Ulászló naivitása és tapasztalatlansága, na és persze Cesarini kudarcba fulladt egyéni ambíciói. Hunyadi jól összefoglalta a tényállást, amivel lelket próbált verni a seregbe, ezért is választottam az ő szavait a hetedik epizód idézetének. Spoilerekkel tarkított kritika következik.

Ahogy már az előző rész beharangozta, a keresztes hadjáratként induló sereg Várnánál megütközik a törökkel. A kezdő képsorokban a véres csata képeit látjuk lassítva, majd néhány hetet visszautazva az időben megtudjuk, milyen tényezők vezettek a csata elvesztéséhez és persze az ütközet következményeit is láthatjuk. Nekem tetszett ez a megoldás, jobban át lehetett érezni ennek a csatának a súlyát. 

Két fontos esemény történik Várnánál: Ulászló életét veszti a csatamezőn, azaz a Magyar Királyság ismét uralkodó nélkül marad, Hunyadi János és fia, László pedig fogságba esik Havasalföldön. Nem nehéz kitalálni, kihez fognak majd kerülni a következő epizódban... 

Nyilván a hangsúly most Hunyadin és Várnán volt, de a többi mellékszál sem elhanyagolandó. Először is ott van Cillei, aki örök szövetségesét, Újlakit rángatja dróton madzagon. Nagyon ügyesen mozgatja a szálakat, mesterien ért ahhoz, hogy kihez milyen kulcs kell. Újlaki indulatait ezúttal Szilágyi Erzsébettel korbácsolja fel. Fájó pont ő a fiatalabb báró számára, hiszen a pilot epizódban a lány még Miklós menyasszonya volt. 

A másik érdekes mellékszál a törökökhöz köthető. Mohamed egyre türelmetlenebb, minél hamarabb félre akarja állítani az apját. A Várnán elért győzelmet is magának követeli. Érdemes megfigyelni a győzelemtől mámoros arcát a táborban. Már nem bocsánatért esedező gyerek, akinek Gyulafehérvárnál láttuk. Halil pasa viszont időközben ki tudta deríteni, ki a felelős Ali haláláért és a szultáni palotában történt vérengzésért. Az biztos, hogyha Mohamed trónra kerül, akkor más módon tervez uralkodni, mint az apja. 

Remek volt ez az epizód is, nagyon jól működött benne az intrika, az akciójelenetek és a monumentális csatajelenetek. Csakúgy, mint a szövegkönyv. Hunyadi lelkesítő beszéde egyértelműen az epizód csúcspontja. Ez az epizód különösen komor hangulatú volt, amit a zene és a színek is tükröznek. Egy kicsit sajnálom, hogy csak tíz részből áll az évad, mert így érezhetően sok esemény kimarad a sorozatból (pl. kisebb ütközetek vagy éppen a hosszú hadjárat), cserébe az eddig látott epizódok mindegyike nagyon színvonalas volt.

Értékelés: 8.5/10

Hunyadi - 1x06: A Hitetlenek

 "Én ugyanaz az ember vagyok címek nélkül is. És te, uram? Ki vagy te a koronáid nélkül?"

Az előző epizódhoz képest öt évet ugrunk előre az időben. A pápa összeurópai keresztes hadjáratot rendel el, amelynek élére Hunyadi Jánost szánja. Előbb azonban tisztázni kell a magyar uralkodó személyét. Spoilerek következnek. 

Meglepően gyorsan megoldódik a magyar uralkodó személyének kérdése, Luxemburgi Erzsébet és Ulászló ugyanis mindkettejük számára előnyös módon meg tud egyezni. Ekkor érkezik meg Cesarini bíboros a pápa hírével, de mivel inkább a saját pozícióját akarja megszilárdítani, igyekszik Ulászló bizalmába férkőzni. Török küldöttség is érkezik Budára Murád békeajánlatával. Ezt Ulászló kisebb módosításokkal hajlandó elfogadni, ám ekkor váratlan tragédia történik, melynek hatására végül megindul a keresztes hadjárat Drinápoly felé. 

Edirnében egyre élesebbek lesznek a trónörökléssel kapcsolatos konfliktusok, miközben Murád a visszavonulását tervezi. Hunyadi pedig kénytelen szembesülni fia akaraterejével és Cesarini hatalmával. Vagyis szinte minden fronton konfliktust és belső problémákat látunk, amik az epizód végére még inkább elmérgesednek. Ennek eredményeképpen török és magyar oldalon is átrendeződnek az epizód eleji status quók. 

A sorozat hatodik része is eseménydús volt. Most nem a csatamezőn zajlottak a sorsfordító történések, hanem a diplomáciában és a paloták falai között. Vitéz János ismét elismerésre méltón brillírozik, miközben Cillei sosem látott erkölcsi mélységekbe zuhan. Azt tudtam, hogy Luxemburgi Erzsébet nem volt hosszú életű és hogy Ulászlóval kevés idő adatott meg neki, de így is sokkolt a halála. Kimondottan megkedveltem Erzsébet karakterét és az őt alakító színésznő is fantasztikus volt ebben a részben. 

Egy kicsit érdemes kitekinteni Hunyadvárra is, hiszen László már majdnem felnőtt és Mátyást is láthatjuk kisgyerekként. Szilágyi Erzsébet természetesen aggódik a fiáért és mindent megtesz, hogy védelmezze őt. Szép párhuzam volt ebben az epizódban Szilágyi Erzsébet és Ulászló víziója és hogy abban az időben milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak az emberek egy-egy jövőt érintő látomásnak. 

Na de térjünk vissza a realitásokhoz! Az már kiderült, hogy Hunyadi helyett Cesarini vezeti majd a sereget, illetve láthattuk a szultáni udvarban, hogy Mohamed mire képes a céljai érdekében. Az biztos, hogy egyik esemény sem marad következmények nélkül. Az epizód feszültségét amúgy remekül oldotta Hunyadi és Ulászló beszélgetése a nászéjszakáról és a nők meghódításáról. 

Értékelés: 8/10

Hunyadi - 1x05: Az Igazhitűek

"Vitéz János a szavak embere. Szép szavaké. De ide nem szavak kellenek, hanem tettek. Az én férjem a tettek embere. Felség, te melyik vagy?" 

Féltávhoz érkezett a sorozat egy kiemelkedően jó epizóddal. Rengeteg történés volt itt, gyakorlatilag onnan folytatódnak az események, ahol az előző epizód abbamaradt: ez pedig a trónutódlás kérdése. Spoilerek következnek. 

Elsőként Luxemburgi Erzsébet fiát koronázzák királlyá az ellopott Szent Koronával, amelyre válaszként Vitéz János és Szilágyi Erzsébet Ulászlót, a fiatal lengyel királyt az országba hívja. A nép akaratából, Szent István koronájával Ulászlót is királlyá koronázzák, így két - elvileg törvényes - uralkodója lesz a Magyar Királyságnak. Diplomáciai bonyodalmakra azonban nincs idő, mert Hunyadi újabb csatára készül a török ellen. 1442-ben járunk már, ekkor kerül sor a vaskapui ütközetre. Ezt sajnos nem jelzik a sorozatban, pedig jó támpontot adott volna. Ez az epizód tehát nagyjából két év eseményeit dolgozza fel. 

Drinápolyban ezúttal nem történik érdemleges esemény a Brankovics fivérek halálán kívül. Nem bántam volna, ha ez kimarad a sorozatból, mert elég sok idő elment a szenvedésükkel. Egy fontos szálat viszont meg kell említeni: Murád fiának, Mohamednek a felkészítését a magyarok elleni csatára. Döbbenetes, hogy a fiú mennyire természetesnek veszi a sorsát és a fő célja az, hogy ne okozzon csalódást az apjának. Le a kalappal Felipe Gabriel Marino előtt, kis Mohamedként az epizód egyik fénypontja volt. 

A másik fénypont számomra Luxemburgi Erzsébet és az őt alakító Hermányi Mariann játéka volt. Erzsébet valóságos anyatigrissé vált, aki a fiáért bármire hajlandó. A Frigyessel való egyezkedése zseniális volt, az epizód egyik csúcsjelenetét nekik köszönhetjük. Ugyancsak remek jelenet volt Vlad és Murád tárgyalása. A szultán bizalmát nem könnyű elnyerni, ezt Vlad is megtapasztalhatta, mi pedig ízelítőt kaphattunk abból, mi is az a karóba húzás. 

Mindezek mellett az első komolyabb csatát is láthattuk, ami egyszerre volt grandiózus és remekül kivitelezett. A közelharcok, a cselek, az egyéni akciók mind nagyon látványosak voltak és a huszita harci eszközök is tetszettek. Utóbbiakból remélhetőleg látni fogunk még a későbbiekben. Az aranypáncél alatt lakozó személy nem lepett meg és arra is számítottam, hogy a kis Mohamed nem hal hősi halált a csatamezőn. Egyedül Újlaki Miklós lógott ki a sorból, Hunyadi mellett látványosan nem találta a helyét. 

Mozgalmas, fordulatos és monumentális volt ez az epizód, szinte minden jelenetet élvezet volt nézni. Nagyon tetszik a sorozatban, hogy nincs üresjárat, tényleg minden képkockának és szónak helye és jelentősége van. Erre ez az epizód is nagyon jó példa.

Értékelés: 9/10

Hunyadi - 1x04: Élet és Halál Ura

"Az emberek úgy hívják: a Hadak Villáma."

Na, ez már egy eseménydús epizód volt! A történet nagyjából ott folytatódik, ahol az előző rész véget ért. Az abban felvázoltak közül két  mellékszál lett itt megemlítve és továbbvive: a török trónutódlási szokások és Luxemburgi Zsigmond betegsége. De persze a korábbi történések is tartogattak még izgalmas fordulatokat. Spoileres övezet következik. 

Nos, Zsigmond halála elég gyorsan bekövetkezik és ahogy már a korábbi epizódok is utaltak rá, Habsburg Albert veszi át a trónt. Csakhogy ő nagyon gyenge kezű uralkodó, amit a nemesség - Cillei Ulrich és Újlaki Miklós vezényletével - igyekszik ki is használni. Sikeresen elérik, hogy az ország határain kívülre ne legyenek hadba hívhatók a katonáik. És mindez akkor történik, amikor tíz év béke után Murád megindul Szerbia és Szendrő vára ellen. 

Három nagyon erős karakter dominálta ezt az epizódot. Az egyik Hunyadi, aki próbál sereget kovácsolni a magyar tábor katonáiból és határozott erővel fellépni a törökök ellen. Mivel nem jár sikerrel, egy olyan haditervet alkalmaz, ami nagyon rizikós, de beváltja a hozzá fűzött reményeket. A másik domináns karakter Cillei, aki nemcsak Albertet próbálja dróton rángatni, hanem annak feleségével, Luxemburgi Erzsébettel is szövetkezik. Eddig is az intrika volt köthető a nevéhez, de ebben az epizódban Cillei látványosan nagy teret kapott. A harmadik szereplő pedig maga Murád, aki megmutatja a hatalmát és kegyetlen módon bünteti meg Mara fivéreit. 

Elég véres epizód volt ez (Vlad kegyetlenkedéseit most nem is részletezem), ugyanakkor Hunyadin keresztül szép példát láttunk a megfontolt és átgondolt harcmodorra. Ja és a törökök végre megismerhették Hunyadi nevét is. Grandiózus csata helyett ezúttal egy kisebb közelharcot láttunk, amit szívesen néztem volna még tovább. A háttérben volt ugyan, de Vitéz János is egyre fontosabb szereplővé válik. Kiváló diplomáciai érzéke van és igyekszik a Magyar Királyság számára előnyösen mozgatni a szálakat. 

A magyar és a török fél is szenved el veszteségeket, de a szendrői csata igazán nagy vesztese Habsburg Albert lett. Szinte már megsajnáltam, amikor a hintó nem veszi fel őt, Cillei Ulrich és Luxemburgi Erzsébet pedig a maradék álmát és önbecsülését is porrá zúzza. 1439-ben vagyunk, Albert vérhasjárványban hal meg. Így pedig meg is van a következő epizód kiindulópontja: ki lesz Albert után a magyar királyi trón várományosa? 

Tetszett ez az epizód, szerencsére az indokolatlan vetkőzésekről ismét a történelmi események bemutatására és a karakterizációra került a hangsúly. Ami nekem egy kicsit furcsa, hogy a szereplők - Zsigmond kivételével - szinte alig öregednek. Ez gondolom, az idő előrehaladtával majd változni fog.

Értékelés: 8.5/10

Moa Herngren: Az anyós

"Fura dolog a család. Azt tekintjük normának, amibe beleszülettünk. Egy kicsi, zárt univerzum, ahol gyerekként nem kérdőjelezed meg a szabályokat."

Fülszöveg: Åsa Berg Svédország egyik legkeresettebb kommunikációs szakembere - csak épp azokkal nem beszélhet soha, akik a legfontosabbak számára: fiával és unokájával. Hogy juthat idáig egy látszólag szoros anya-fia kapcsolat? Hogy befolyásolja mindezt az anyós és a menye közti viszony? És lehet-e a hidegháborúból visszaút? 

Moa Herngren nevét 2024. nyarán A válás kapcsán ismerték meg a magyar olvasók. Idén tavasszal pedig megjelent a trilógia második kötete, Az anyós. Elöljáróban annyit érdemes elmondani, hogy Az anyós nem folytatása A válásnak. Nincs semmilyen összekötő kapocs a két regény között. Az egyetlen közös pont a helyszín: Svédország. 

Míg A válás egy házastársi kapcsolat alakulását mutatja be, ebben a könyvben a szülő-gyerek viszony van fókuszban. Hogyan éli meg egy anya, hogy gyermeke felnőtt és kirepül a családi fészekből? Az új életet kezdő gyerek jogos igénye, hogy szülei tartsák tiszteletben a párválasztását és önálló életének határait. Ugyanakkor a nagyszülő igénye is jogos, hiszen továbbra is szeretné tartani a kapcsolatot a felnőtt gyerekével és szeretné megismerni az unokáját. Åsa ebben a szituációban próbál lavírozni. 

Először sajnáltam Åsát és bár én nem vagyok olyan élethelyzetben, mint ő, át tudtam élni a lelki fájdalmait és gyötrődéseit. Visszaemlékezéseiből kiderül, hogy mi vezetett a jelenlegi helyzethez, ám ahhoz, hogy 100%-osan megértsünk mindent, meg kell ismernünk Andreas és Josefin nézőpontját is. Åsa fia és menye nagyon másként éli meg az eseményeket, de még így is túl szigorúnak éreztem azt a büntetést, amit Åsa kapott. Josefin ugyanis pontosan ugyanazt a hibát követi el Samnél, mint amit Åsa annak idején Andreasnál.

Aztán azon az ominózus családi karácsonyon olyan dolog hangzik el, ami teljes sokként ért. Bölcs mondás az, hogy "Ne szólj szám, nem fáj fejem.", de Åsa (kommunikációs szakemberként!) erre sajnos képtelen. Egyszerűen nem gondol bele abba, hogy bizonyos megjegyzésekkel vagy gesztusokkal mennyire meg tud bántani másokat. Értettem, hogy miért mondja azt, amit, ugyanakkor dühített is az a fajta érzéketlenség, ami a szeretet ünnepén elhagyja a száját. Tettének következményét viszont így is túl drasztikusnak gondolom.

Nagyon furcsa, hogy nincsenek mély és őszinte beszélgetések a családtagok között - akár egy közös terapeuta előtt -, így a kimondatlan problémák csak halmozódnak és egyre nagyobb káoszt és félreértést eredményeznek. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy egyik családtag sem tudja félretenni az egóját. Egy biztos: Moa Herngren második regénye sokkal jobban megérintett, mint az előző, a témája és a kapcsolatok összetettsége miatt is fontos műnek tartom. Ja és nagyon várom már a trilógia befejező kötetét, Az örökséget, ami idén ősszel fog megjelenni.

Hunyadi - 1x03: Kelet és Nyugat Császára

 "Non sono Giovanni. Hunyadi Jánosnak hívnak."

Elérkeztünk a sorozat harmadik epizódjához. Az előző két epizódról írt véleményem itt és itt olvasható. Továbbra is tetszik a sorozat, de azt el kell ismernem, hogy eddig talán ez az epizód volt a legkevésbé mozgalmas. Pedig most is történtek fontos pillanatok, amik megalapozzák a következő epizódok eseményeit. És akkor innentől már spoileresen folytatom. 

Szóval az epizód nagy része Itáliában játszódik és nagyjából két évet ölel fel. Ez idő alatt Hunyadinak megtetszik a milánói élet, Zsigmond pedig megszerzi a hőn áhított császári koronát. Hunyadváron  megszületik Hunyadi László, a falu lakói pedig hol a törökök portyázásaitól, hol pedig a sókamarás sanyargatásától szenvednek. Hunyadi minderről semmit sem tud, Vitéz János segítségével jut végül haza. Drinápolyban is zajlanak az események: Mara a kis Mohamednek köszönhetően egyre előnyösebb pozícióba jut. 

Ledobott textilekből most sem volt hiány, én viszont nagyon hiányoltam az érzelmeket Erzsébet és Hunyadi részéről. Mindketten éveket töltenek egymástól távol és számomra úgy tűnt, hogy nagyon egyszerűen lerendezik a dolgokat. János ritkán kérdez rá Itáliában a felesége leveleire és hagyja, hogy Giulietta Di Brienza elcsábítsa és az orránál fogva vezesse, Erzsébet pedig látszólag beletörődik a sorsába. Ha nincs Mihó és Vitéz János, akkor talán a történelem is másként alakult volna. 

És ha már történelem, néhány érdekességet mindenképpen meg kell említenem az epizód kapcsán. Először is találkozunk Rómában Kapisztrán Jánossal, aki megjósolja Hunyadinak a későbbi találkozásukat. Másodszor az is kiderül, hogy Zsigmond beteg és hamarosan meg fog halni. Ez az utódlás miatt lesz fontos. Mert bár Luxemburgi Erzsébet és Habsburg Albert házasok, Albert vonakodik átvenni a trónt. Harmadszor pedig elgondolkodtató az, amit Hunyadi megjegyez az itáliaiakról. A gondtalan(nak tűnő) életüket és vidámságukat hasonlítja össze a magyarokéval. Bár a két nép történelme másként alakult, érdekes látni, hogy melyik népen milyen nyomokat hagynak a múlt zivataros évszázadai. A török történelemből pedig azt tudjuk meg, hogyha egy szultán a trónra kerül, akkor életkortól függetlenül minden fivérével végez. 

Az epizód végére úgy éreztem, hogy helyükre kerültek a szereplők. Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet kettőse remek, elég egyértelműen megmutatták, mi vár azokra, akik ellentmondanak nekik. Akár happy endnek is tekinthető az utolsó jelenet, ahol férj és feleség újra együtt van, de a folytatásban már az intenzív török jelenléttel is számolni kell majd. 

Értékelés: 8/10

Hunyadi - 1x02: Királyok Királya

"- Beszélnem kell a királlyal!
- Kinek képzeled te magad?
- Annak, aki megmentette az életét."

A pilot epizódhoz képest (kritika itt olvasható) ugrunk egy kicsit az időben. A török továbbra is dúlja a Magyar Királyság erdélyi területeit, de ebből csak ízelítőt kapunk ebben a részben. A sorozat második epizódja egy kicsit "csendesebb" lett, mint a nyitórész volt, de így is bőven történtek benne emlékezetes pillanatok. Innentől már spoileres kritika következik, mert bizonyos történelmi eseményeket már nem lehet megkerülni. 

Budán sor kerül Hunyadi és Szilágyi Erzsébet házasságára. A pár összeadása hamar lezajlik, utána Erzsébet Hunyadvárba megy, Hunyadi pedig Zsigmondot kíséri Itáliába. Zsigmond célja ugyanis a német-római császári korona megszerzése és egy összeurópai keresztes hadsereg felállítása Jeruzsálem visszahódítására. Ehhez viszont nem elég Luxemburgi Erzsébet és Habsburg Albert házassága, hanem a Milánói Hercegség támogatására is szükség van. 

Eközben Drinápolyban is zajlanak az események. Mara próbál a maga módján boldogulni, de elveit és keresztény neveltetését nem tudja levetkőzni. Ebből pedig számos konfliktusa akad. Érdekes, hogy a szultán székhelyét mindig napsütésben és üde színekben látjuk, pedig ugyanolyan sötét dolgok zajlanak a falak között, mint a Magyar Királyság szürke és hideg várfalai között. Az epizód tanulsága az, hogy érdemes megfontoltan dönteni és nem fejjel rohanni a falnak. Ezt szinte mindegyik szereplő kimondja vagy valamilyen formában érzékelteti. 

Feltűnik a színen Vlad Dracul is, Havasalföld vajdája, aki szövetséget ajánl II. Murádnak. Mindkét színész remek, a közös jelenetükben olyanok, mintha a fennmaradt történelmi festmények megelevenednének. A milánói Filippo Visconti hasonlóan érdekes karakter, az őt alakító színész is nagyon jó választásnak bizonyult. Milánóban egyébként olaszul is kommunikálnak a szereplők, aminek azért örültem, mert ez is a korhűséget erősíti. Egyértelmű, hogy a 15. században sem beszélt egész Európa magyarul, így nekem hitelesnek tűnt, hogy a milánói uralkodó a diplomáciában is ragaszkodik a saját anyanyelvéhez. 

Ami még ebből az epizódból fontos, az a nők helyzetének ábrázolása. Nem szívesen éltem volna a 15. században, mert abban az időben szinte semmi sem garantálta, hogy a nők biztonságban élhetnek életük végéig. Két tragikus eseményt is bemutat ez az epizód, mindkettő elég megrázó volt. Ami viszont nem tetszett, az a túlzott meztelenség. Néhány helyen nagyon öncélúnak éreztem. A sorozatról alkotott összkép változatlanul pozitív, kíváncsian várom, merre haladnak tovább az események. 

Értékelés: 8.5/10 

Hunyadi - 1x01: Isten Árnyéka a Földön (pilot)

Jó ideje tudni lehetett, hogy tévésorozat készül Bán Mór regényeiből. Az előkészületek már a Covid alatt megkezdődtek, idén tavasszal pedig képernyőre is került a Hunyadi Jánosról szóló tíz részes sorozat. A könyveket nem olvastam és a sorozatot sem terveztem nézni. Az elmúlt néhány évben ugyan készültek történelmi alkotások, de egyiknek sem volt olyan visszhangja, ami meghozta volna hozzájuk a kedvemet. 

A Hunyadival viszont más a helyzet: a szüleim, akik soha semmilyen sorozatot nem néznek, most folyamatosan a netet bújták és tűkön ülve várták az új részeket a tévében. Emellett olyan könyveket emeltek le a polcról, amik a 15. századi Magyar Királyságról szólnak. És hát nem lehet elmenni amellett sem, hogy elképesztő nézettségi adatokat hozott a sorozat. A nyitóepizód ugyanis 936 ezer nézőt ültetett le a képernyők elé, ami az internet és a streaming csatornák korában nagyon szép szám. Így én is próbát tettem a sorozattal és a nyitórész alapján abszolút meg tudom érteni a szüleim rajongását és a magas nézőszámot. Először a teljes első évadról terveztem írni, de annyi gondolat gyűlt össze a pilotról a fejemben, hogy úgy döntöttem, epizódonként fogok írni a Hunyadiról. Mert ez a sorozat megérdemli, hogy így szerepeljen a blogon. 

"Itt a török, nekem is itt van dolgom." 

Ahogy már a hosszúra nyúlt bevezetőben is írtam, a sorozat Bán Mór regényei alapján készült és Hunyadi János életét mutatja be. A nyitórészben Hunyadi gyermekkoráról csak egy kis jelenetet látunk, a hangsúly ugyanis Hunyadi ifjúkorán és a török elleni küzdelmen van. 1428-ban kapcsolódunk be az eseményekbe, ekkor kerül sor Galambóc ostromára és elestére. A csata rövid, de a film hűen mutatja be az eseményeket. 

Az epizódban sok olyan szereplőt megismerünk, akik nemcsak a nyitórészben fontosak, hanem a későbbiekben is jelentősek lesznek. Hunyadi mellett fontos szerepet kap Szilágyi Erzsébet, Brankovics György és lánya, Mara, Cillei Ulrich, Újlaki Miklós, Rozgonyi Cicelle, II. Murád szultán és természetesen Luxemburgi Zsigmond, magyar király. Az epizód során pedig számtalan olyan esemény történik (itt most nem spoilerezem el őket), ami már megalapoz a folytatásnak. 

A casting első osztályú. A címszerepet a számomra eddig ismeretlen Kádár L. Gellért játssza, aki tökéletes erre a szerepre. Karizmatikus és olyan kiállása van, hogy ha én török lennék, akkor bizony hanyatt-homlok elmenekülnék. Egy interjút láttam vele, amiben elmeséli, hogy a nulláról tanult meg lovagolni és kardozni, és szinte minden jelenetet kaszkadőr nélkül csinált végig. A Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciskát legutóbb a BÚÉK-ben láttam, és bár azóta folyamatos reflektorfényben van, szerintem a Hunyadiban a legjobb az alakítása. A Szilágyi Erzsébetet megformáló Rujder Vivien nevével korábban nem találkoztam, de ígéretes színésznőnek tűnik. A többiek nevét csak azért nem emelem ki, mert egyrészt nagyon hosszú lenne ez a bejegyzés, másrészt a maradék kilenc epizódban még remélhetőleg lesz erre lehetőségem. 

Az impozáns szereplőgárda mellett a látványvilág is dicséretet érdemel. A kisebb-nagyobb csatajelenetek, a közelharcok és a lovas jelenetek is nagyon rendben vannak. Nem a Hunyadi az első sorozat, ami ilyen jeleneteket vonultat fel - a Game of Thronesban és a Borgiákban is voltak szép számmal -, de itt nagyon korhűnek és valóságosnak éreztem őket. Ez természetesen a díszleteknek is köszönhető. A sorozat készítői a legapróbb részletekre (pl. hangszerek, zene, tánc) is odafigyeltek, hogy mi nézők tényleg a 15. században érezhessük magunkat. A helyszínek is nagyon korhűek lettek, mintha csak a történelemkönyvek lapjairól lettek volna megfilmesítve. Monumentális sorozat lett a Hunyadi és a nyitórész alapján szerintem a világ bármely részén megállná a helyét. A főcímet is nagyon eltalálták, illik a sorozathoz. 

A sok pozitívum mellett azért egy-két negatívumot is megemlítenék. Néhány szereplő bemutatása nekem egy kicsit felületes volt, jó pár jelenetet vissza kellett néznem, hogy egyértelmű legyen, ki kicsoda. Emellett hasznos lett volna egy dátummal kezdeni az első jelenetet, hogy tudjuk, hány év telt el Hunyadi apjának halála és Galambóc ostroma között. De ezek tényleg csak olyan apróságok, amik eltörpülnek a nyitórész érdemei mellett. Mindent összegezve: a kezdés nagyon biztató lett, kíváncsian várom a folytatást.

Értékelés: 9/10

Húsvét

Minden kedves olvasómnak kellemes Húsvétot kívánok! 

Jane Yang: A lótuszcipő

"Az elvesztett lehetőség olyan, mint a kiömlött víz. Nem kapod vissza."

Fülszöveg: A magával ragadó történet az 1800-as években, Kínában játszódik. Kis Virágot gyerekkorában eladják Linjing gazdag családjának, hogy mujcaj legyen. Linjing féltékeny a szolgálólányra, akinek elkötözték a lábfejét, ahogy az előkelő lányoknak szokták, ráadásul csodálatosan hímez. Ezért mindent megtesz, hogy Kis Virág örökre a rabszolgája legyen, és ne törhessen ki alárendelt helyzetéből.
Bár a Fóng-házban egyikük úrnő, a másikuk szolga, támogatniuk kell egymást, hogy Linjing házassága révén biztosítsák a jövőjüket, s eközben riválisból barátnővé válnak.
Egy váratlan családi botrány miatt Linjing és Kis Virág élete fenekestől felfordul. Linjing kegyvesztetté válik, és ez új lehetőséget jelenthet Kis Virágnak, de vajon rátalálhat a szabadsághoz vezető útra? 

Tavaly már elkezdtem ismerkedni az Ázsiában játszódó történetekkel, így idén is terveztem, hogy olvasok japán vagy kínai szerzőtől. A lótuszcipőre ezért is esett a választásom, na meg azért is, mert nagyon pozitív véleményeket hallottam Jane Yang regényéről. És most már én is a méltatók sorába tudok állni, ugyanis a 2025-ben olvasott könyvek közül eddig A lótuszcipő tetszett a legjobban. 

Már a kezdés is nagyon erős: egy édesanya eladja a kislányát egy gazdag kínai családnak. Ma már nehezen tudunk ilyesmit elképzelni, ám a 19. századi Kínában ez gyakran megtörtént a szegény családba született lányokkal. Kis Virág tehát így kerül a Fóng családhoz és lesz Linjing szolgája (mujcaja). Kettőjük sorsa ezen a ponton fonódik össze. A lótuszcipő a két lány életét kíséri végig gyermekkoruktól kezdve egészen a felnőttkorukig. Az eseményeket E/1-ben mesélik el és hol az egyikük, hol a másikuk nézőpontját ismerjük meg. 

Bár én végig Kis Virágnak drukkoltam, azért Linjing élete sem volt tündérmese. Akármennyire elkényeztetett és önző lány volt, voltak pillanatok, amikor kifejezetten sajnáltam őt. Sajnos kissé megtévesztő a fülszöveg, ugyanis Kis Virág és Linjing között nem volt őszinte barátság, inkább a kényszer szülte együttélés és a helyzeti előnyök kihasználása jellemezte kettőjük kapcsolatát. Mindketten olyan mélységeket és magasságokat tapasztalnak meg, amikor jól jönne egy segítő kéz vagy egy őszinte beszélgetés, de mindkettőjüket a saját célja vezérli, ezért nem tudnak teljes mértékben megbízni egymásban. Éppen ezért nekem az a jelenet tetszett a legjobban, ahol őszintén kimondják egymásnak a fájdalmukat és a sérelmeiket. Számomra ott csúcsosodott ki az a jellemfejlődési ív, amit Kis Virág és Linjing bejárt. 

Eközben az írónő a kínai hagyományokat is igyekszik megismertetni az olvasóval. A lábelkötésről már hallottam, de az évszázados tradíciók, a hit, a családmodell, a társadalmi hierarchia, a férfiak és a nők helyzete sokszor megdöbbentett. Má Má kínzási módszereiről nem is beszélve... néhány résznél muszáj volt néhány napig pihentetnem a könyvet, mert annyira sokkoltak a történtek. Ezzel párhuzamosan azt is látjuk, hogy a haladó gondolkodás és a nyugati eszmék is egyre nagyobb teret hódítanak, a nagyobb városokon (pl. Hong Kong) már érezhető az angol gyarmatosítás hatása. Kordokumentumként is nagyon érdekes ez a regény, amihez nemcsak történelmi és kulturális szakkönyvek, hanem az írónő üknagynénjének és apai nagymamájának élete is alapul szolgált. 

Az elsőtől az utolsó betűig imádtam ezt a könyvet! Kidolgozott, hús-vér karaktereket kaptam, egy nagyon tanulságos felnövéstörténetet, miközben a kínai kultúra egy kis szeletét is megismerhettem. A befejezéssel is elégedett voltam, számomra így lett kerek Linjing és Kis Virág története.

Tulipános nap Kőröshegyen

A tulipán virágzása egyértelműen a tavasz jele. Imádom a különböző színeit, az egyszerűségét és hogy bárhol feltűnik, egyszerűen vonzza a tekintetet. Emiatt már régóta szerettem volna eljutni egy olyan helyre, ahol sok tulipán van és lehetőleg nem kell az ország túlsó feléig elutazni. Így került a képbe Kőröshegy, ami nemcsak a levendulamezőkről, hanem a tulipánfarmról is híres. Az első igazán tavaszi hétvégén pedig el is látogattam a kőröshegyi tulipánokhoz. 

A virágok csodaszépek voltak, de az óriási tömeggel nem számoltam. Minden négyzetcentiméteren volt látogató (babakocsival, kutyával, gyerekkel, vagy tulipános vödörrel), folyamatosan kerülgetni kellett az embereket, emiatt nem volt egyszerű megközelíteni a virágokat. Szerencsére a látvány és a jó idő kárpótolt, de jövőre kétszer is meggondolom, hogy egy ennyire felkapott helyszínt felkeressek-e. Azért hozok róla pár fotót kedvcsinálóként.